Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

86 a keresztény vallásra, de nem viszont a keresztény vallásról a zsidó vallásra való áttérésre, illetőleg ezen áttérésre irányzott cselekvőség az állam törvényei, s az állam általi elismerés szempontjából szintén semmis, ettől eltekintve a házasság érvénye, a bontó akadályok tekintetében a megkötésekor létező helyzet, nem pedig a később bekövetkező változások alapján lévén megítélendő ; minthogy vádlott az állítólagos harmadik házasság létrejöttekor törvényileg és tényleg keresztény volt: kétségtelen, hogy ezen harmadízben kötött állítólagos házassága sem tekinthető házasságnak. Minthogy ezek szerint vádlottnak másodszori házasságára vonatkozólag az, hogy annak megkötésekor «érvényes házasság* fenállott volna, nem bizonyittatott be ; állítólagos harmadszori házassága pedig házasságot egyáltalán nem képez ; minthogy továbbá vádlott ellenében a harmadik házasságot illetőleg a családi állás elleni vétség miatt vád nem emeltetett: a budapesti kir. ítélő tábla ítélete felebbezett részében megváltoztatik s az elsőfokú bíróság ítélete hagyatik helyben, nem felebbezett részében pedig érintetlenül hagyatik. A Btk. 251. §-a szerint a kettős házasság bűntettét az követi el, ki «érvényes házassági kötelékben levén, ismét házasságra lép». Ezt a gyakorlat állandóan ugy magyarázza, hogy a másodszori házasságnak olyannak kell lennie, mely érvényes házasságot képezne, ha korábban egy más házasság nem köttetett volna. Többször kimondatott, hogy azon esetben, ha a második házasság kötésénél az összes törvényes alakszerűségek meg nem tartattak, kettős házasság bűncselek vénye fen nem forog. (Dtdr u. f. VIII. 52. sz. és u. f. X. 52. sz.) Ugyanezen elvből folyik a fenti határozatokban kimondott felmentés is. 25. Osztrák bíróság határozata alapján a telekkönyvi rend tartás 92 §-ára alapított előjegyzésnek nincs helye. (1891 deczember 1. 3472. sz. a.) A galgóczi kir. járásbíróság: S. Heller özvegye és fia czég felperesnek, Schönfeld Lajos elleni zálogjog előjegyzése iránti ügyében felperesnek kérvényét elutasítja,