Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXI. kötet (Budapest, 1892)

60 annak, a ki azt elvesztette, avagy a hatóságnak 8 nap lefolyása alatt átadnia köteles volt. Az a körülmény, hogy az a részvény Balogh Károly mint akkori helyettes hivatalfőnök felügyelete alatt álló helyiségben találtatott meg s mint talált tárgy jutott az ö kezébe, kizárja annak a ténynek fenforgását, hogy e részvényt megőrzés vagy kezelés végett birtokolta s igy ki van zárva, hogy annak elidegenítésénél a Btk. 355. § ába ütköző sikkasztás alkatelemeit magában foglaló büntetendő cselekményt követett el. Minthogy azonban Balogh Károly maga beismeri, hogy ezt a részvényt 1888. évi november hónapig az asztalán hevertette, tehát sem annak, a ki azt elvesztette, sem pedig a hatóságnak át nem adta, sőt beismerése szerint ennek a részvénynek 1888 okt. i-én esedékessé vált 4 frtos szelvényét attól elválasztotta s beváltani megkisérlette, később pedig magának a részvénynek értékesítését akarta eszközölni: nyilvánvaló, hogy Balogh Károly vádlott ezt a részvényt sajátjaként kezelte, mely cselekménye, mint találóé, magában foglalja a Btk. 365. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás minden alkatelemét s igy öt a jogtalan elsajátítás vétségében kt-Hett vétkesnek nyilvánítani. A büntetés kimérésénél és a Btk. 92. §-ának alkalmazásánál figyelembe vétetett vádlott büntetlen előélete, hogy a kár megtérült, bűnbánó beismerése s az a körülmény, hogy hivatalának elvesztésével nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is sújtva van. A talált dolog fogalommeghatározását 1. Dtár u. f. VI. 17., 59. sz. — Gyakorlatunkban eddig nem találtunk esetet, melyben az sajátította el a tárgyat, kinek a találó egyén visszaszolgáltatás végett adta. A Curia, ugy látszik, nem lát különbséget a minősítés és felelősség súlyosságára nézve ezen eset közt és a közt, midőn a találó sajátítja el a tárgyat. 20. Csödnyitási kérvény folytán a csődbíróság előtt gondatlanságból letett hamis felfedező eskü vétsége. (1891 szeptember 29. 2428. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék: Braun Fülöp vádlottat az ellene a Btk. 219. §. és 389. §-ai alapján hamis eskü és csalás