Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)

7i küre nem nyilatkozott, a fenti felperesi állítás bebizonyitottnak volt tekintendő, a miből kifolyólag aztán kétségtelen, hogy magá­nak a felperesi czég tagjának tett alperesi ajánlat elfogadása által a vételi ügylet azonnal perfectté lett, annak tehát egyoldalú vissza­vonására alperes jogosítva nem volt és pedig annál kevésbé, mert a 2Í. a. megrendelő jegyben foglalt azon kitétel, hogy: «in der Wahl des Herrn Max Herzog & Comp» a bíróságnak a szakértők többségével azonos értelmezése szerint nem az alperesileg vita­tott megállapodásra, hanem azon felperesi jog fentartására vonat­kozik, hogy felperes alperesnek a megrendelt fajú és áru borból tetszés szerinti minőséget küldhet. A most előadottak szerint tehát felperes akkor, midőn a kereseti borárut alperes czimére a vasútra feladta, kötelezettségének eleget tett s ha alperes az átvételben késedelmezett, a mi miatt a vasút a bort alávereztetni volt kénytelen, az ebből származó kárért felperesnek a keresk. törv. 351. §. értelmében feltétlenül felelős. Mindezeknél fogva alperest az általa mennyiségileg tagadásba nem vett kárösszeg s jár. megfizetésében marasztalni kellett. (1890 máj. 19-én 47693. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét megvál­toztatja s felperest keresetével elutasítja. Indokok: Alperes beismerte ugyan azt, hogy a kereseti árut felperes utazójánál megrendelte oly feltétel mellett, hogy a vétel megkötése felperes czég jóváhagyásától függött, de tagadta azt, hogy az árut feltétlenül megrendelte és átvette és igy felperes tartozott bizonyítani azt, hogy a megrendelés feltétlen volt. Ezt azonban nem bizonyította, sőt a z'l. a. okiratból, melynek való­diságát felperes nem vonta kétségbe, kitűnik, hogy felperes uta­zója alperestől a megrendelést elfogadván, az eladást felperes czég választásához kötötte, mely kifejezésnek felperes azt az értelmet tulajdonítja, miszerint ő jogosítva volt a szállítást tetszése szerint eszközölni. Ebben az értelemben véve azt a kifejezést, az felpe­resre nézve az elállás jogát foglalná magában, minthogy azonban a szakértők véleménye szerint az a kifejezés teljesen szokatlan és határozatlan, annak felbontó feltétel jelentést tulajdonítani nem lehet, hanem alperes beismerése alapján felfüggesztő feltétel gyanánt kell azt elfogadni. E szerint azonban alperes az 1875. évi

Next

/
Thumbnails
Contents