Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)

55 nyal jár, melynél fogva még bebizonyított magasabb érték is csak az üzleti szabályzatban meghatározott elegysuly szerinti maximalis tétel korlátain belül téríttetik meg és az ettől eltérő magasahb érték figyelembe nem vétetik. A felhozottakból kifolyólag a szigorúan felállított határokon tul sem fuvar, sem pakolás, sem vám, avagy a berlini kiállítási helypénz, sem más valamely czimen kártérítés felpereseket meg nem illeti, s hogy a keresk. törv. és üzletszabályzat már többször hivatkozott rendelkezéseinek világosan ennél több értelmet tulajdonítani nem lehet, kitetszik az emiitett törvény és szabályzat azon intézkedéséből, mely szerint kártérítés esetére kijelöli, hogy a feladó vám vagy más költségekbeni megtakarítás czimén mit köteles a vaspályának visszatéríteni, de hogy a vaspálya a már felhozott kártérítésen kívül fuvar vagy egyéb költségben még valami megtérítéssel tartozna, a dolus és illetve a culpa lata esetét kivéve, arról sehol semmi említés sincs téve, miért is felperesek keresetüknek 6, 7., 9., 10., 11., 12., 13. tételei alatt felsorolt igényükkel feltétlenül elutasitandók voltak. Nem kivételesen, de a fuvarozási üzlet természetéből és épen a keresk. törv. és üzletszabályzat értelmében az árunak Ruttkától Kolozsvárra visszaszállításáért fizetett 8 frt 16 krnak visszatérítésében alperest el kellett marasztalni, mert ezen visszaszállítás a Berlinig kötött fuvarozási ügylet természetéből nem folyik, a feladó czéljával ellenkezőleg, illetőleg a feladó beleegyezése nélkül alperesnek egyoldalú olyan ténykedése, mely felperesnek előnyére nem volt, tehát alperesnek a megtartásra semmi alapja nincs, ezen visszakövetelés ellenében alperes sem a keresk. törvény, sem az üzletszabályzattal nem védekezhet, mert miután az emiitett rendelkezések az érték be nem vallása esetén a kártérítés alapjául az átadás helyéni kereskedelmi értéket állapítják fel, a szerződő feleknek szándékában nem állott és az ügylet czéljával ellenkező előre nem látott visszfuvar költségeit az átadás helyén kereskedelmi értékben belevonni nem lehet. A 10., 11., 12., 13. tételre vonatkozólag még megjegyeztetik, hogy azokkal alperest még az esetben sem lehetne terhelni, ha azok nem mint kártérítés, hanem mint költségek érvényesíttettek volna, mert miután a kártérítés békés utoni megtagadása után