Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)

4l sági ítéletek által csupán a bűnpártolás vétségében mondatott ki bűnösnek, a kereseti ingóságokhoz, illetve azok vételárához, mint néh. Szabó Károly szerzeményi javaihoz felperesnö hitvestársi örökösödési jogát az idézett törvény 14. §. alapján megállapítani kellett. J A mi felperesnönek az 1., 2., 12. B. a. hiv. tjkvek által igazolt tulajdonjogát illeti, az annak érvénytelenítése iránt támasztott viszonkeresetükkel alperesek azért utasíttattak el, mert a vagyon átruházása jogérvényének megtámadására az id. törv. 4. §-a értelmében törvényes jogosultsággal nem birnak. (1889 május 20. 4088. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Az e.-b Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Miután felperesnö a néh. férje hagyatékához leltározott ingókra vonatkozó kizáró tulajdonjogát nem igazolta és az elsöbirósági Ítéletnek ama rendelkezése ellen, hogy az említett ingók a férj hagyatékához tartozóknak állapíttattak meg, nem felebbezett, jelen perben eldöntés tárgyát az képezi, hogy forognak-e fen olyan érdemetlenségi okok, melyek felperesnönek az örökhagyó utáni öröklés jogát kizárnák, mert ilyenek hiányában, a férj hagyatékához leltározott szerzeményi természetű vagyonra nézve az öröklés felperest illeti. Alperesek azt hozták fel, hogy felperest azon gyilkosságban, melynek férje — az örökhagyó — áldozatul esett, részesség terheli, ámde felperes csak bűnpártolásban mondatván ki vétkesnek, ez a tény nem vonja maga után azon magánjogi következményeket, melyeket a törvény az örökhagyó élete elleni bűntettekkel egybekapcsol s miután annak, hogy a bünper során beszerzett bizonyítékokból a polgári bíró felperesnek a gyilkosságban való részességét állapítsa meg, a mit a büntetöbiró megállapíthatónak nem talált, helye nincs, felperest az örökhagyó utáni öröklésből kizárni ez alapon nem lehet. De felhozzák alperesek azt is, hogy felperes férje gyilkosával szerelmi viszonyt folytatott s noha ez a büntetőbírósági Ítéletekben bizonyított tény gyanánt van elfogadva, ezt sem lehetett mint kizárási okot megállapítani, mert a hitvestársi öröklésnek alapját a fenállott házassági viszony képezi s miután a házasság felperes és örökhagyó között csak a bekövetkezett halál folytán szűnt meg, alperesek mint oldalrokonok felperesnek öröklési