Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)

36 A m. kir. Curia: A m.-b. ítéletének a kérdésben forgó hordókra vonatkozó része a benne foglalt megfelelő indokoknál fogva helybenhagyatik. Ugyanazon Ítéletnek a visszakövetelt szeszmennyiséget, illetve annak egyenértékét tárgyazó része megváltoztatik s e tekintetben^ az e.-bíróságnak felperest követelésével elutasító Ítélete hagyatik helyben. Indokok: Az alsóbiróságok Ítéleteiben ez irányban helyesen kifejtett indokoknál fogva kétséget nem szenved, miszerint az A. a. okiratban foglalt szerződés nem letéti szerződést, hanem közönséges adásvételi ügyletet képez, mely a tárgyat képező árunak átadása és átvétele által teljesedésbe is ment. Tekintve pedig, hogy az átadás és átvétel tényénél fogva az áru még a vonatkozó csődnek megnyitása előtt a közadós tulajdonává lett; s tekintve, hogy ezzel szemben s a szerződésben foglalt azon kikötésnél fogva, mely szerint a közadós az átvett árunak felhasználására s értékének hetenként 200 frt lefizetése mellett törlesztésére feljogosittatott, illetve köteleztetett, az ugyancsak az A. a^ szerződésben foglalt ellenkező azon kikötés, mely szerint mindaddig, mig a vevő a vételárt teljes értékben meg nem fizette, az áru az eladó felperesnek képezi tulajdonát és hogy nem fizetés esetén eladó az átadott árut a vevőtől vissza követelheti, figyelembe nem vehető, felperesnek visszakövetelési igénye e részben alaptalan. 13Az eladó felelős lévén azért, hogy az eladott ingatlan tulajdona a vevő által tehermentesen megszerezhető legyen, az eladó a megfelelő vételár lefizetését addig az ideig nem követelheti, a mig az ingatlant terhelő zálogjog nem töröltetik, s illetve a vevő abba a helyzetbe nem hozatik, hogy a megvett ingatlan tulajdona nevére tehermentesen bejegyezhető legyen. (1891 június 11-én 625. sz. a.) A pécsi kir. törvényszék Driesz Lajos ügyvéd által képviselt Rauschenberger Jánosné felperesnek, — Erreth János ügyvéd