Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)

37 iltal képviselt Rauschenberger János alperes ellen eredeti kötvé­nyek kiadása vagy 750 frt tőke s jár. iránti perében következőleg itélt : A kir. törvényszék ezennel kimondja, hogy alperes a kere­sethez A. a. csatolt adásvevési szerződését B. a. csatolt nyilatko­zattal egyidejüleges átvétele mellett a nádasdi 210. sz. tjkvben C- 13. és a nádasdi 745. sz. tjkvben G. 1. alatt Schmidt János javára jelzálogilag biztosított 500 frt és Schuler Annát cselekvőleg illetett 250 frtos, mint általa beváltott kötvényeket felperesnőnek természetben kiadni, vagy ezek ellenértékét vagyis 750 frtot köte­les megfizetni. Indokok : Alperes elleniratában beismerte, hogy felperesnötől ő neje nevében és részére tehermentesen megvette a 4029. hsz. a. fekvőséget, hogy erre 100 forintot ki is fizetett és a hátralékos összeget vagy felperesnőt terhelő kötvények beváltása avagy kész­pénzbeni kifizetéssel akkor köteles kiegyenlíteni, ha felperes a fekvőségen levő terheket törölteti, másrészt a tulajdonjogot telek ­könyvileg bevezetteti. Ezen beismerésből következik, hogy az adásvételi ügyletet alperes kötötte meg és a fizetési kötelezettséget saját személyére elfogadta, hogy az adásvétel tárgyát, a kérdéses szőlőt átvette és ekként az ügylet teljesítésére vonatkozó feltételeknek épugy ele­get tenni tartozik, mint felperesnő ; miután pedig a fizetés két módja közti választás ő reá bízatott, ezen előfeltétel teljesítésére mindenekelőtt ő van hivatva. Alperes kifogásakép felhozta, hogy az adás-vevés tárgyát a felek közt létrejött osztály folytán nem a 4029. hsz. a. fekvőséff­nek felperesnőt illető része, hanem a 4029. hrsz. részlet képezte, Tniután azonban ép az ö előadásából következik, hogy a 4029. hsz. a. fekvöségnek felperesnőt illető része és a 4029. hrsz. a. részlet egy- és ugyanazon birtok és az ingatlan másik része már az ö tulajdona lévén, a felek közt az adásvétel tárgyára nézve soha kétség nem foroghatott s miután azt, hogy az egész telki birtok megosztása ezen adásvétel előfeltételét képezte, valamint azt, hogy a vételnek különös felperesnőt terhelő feltételei voltak, ennek tagadása ellenében, mivel sem igazolta, ezen a vétel tár­gyára és ugyanazonosságára vonatkozó kifogása, mint teljesen alaptalan figyelembe nem jöhetett.

Next

/
Thumbnails
Contents