Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)

2 5 Felperesek keresetének hely adatik és alperes köteles tűrni, hogy a zsitkóczi 76. sz. tjkvben A+161 hrsz. a. és a zsitkóczi 37. sz. tjkvben ^4+183. hrsz. alatt felvett ingatlanokra vonatkozó tulajdonjog felperesek és pedig Kovács János, Kovács Zsófia és Kovács Katalin javára egy-egy ötöd részben bekebeleztessék. Indokod : Felperesek keresetének helyt adni kellett, mert a per során hivatkozott Kovács János és Fekete Péter esküvel megerösitett egybehangzó vallomásával bebizonyult, hogy a kere­seti ingatlanok az apai hagyatékban folytatott közös gazdálkodás folytán előállott jövedelemből fedeztetett, következéskép a keresetbe vont ingatlanok is fel- és alperesek közös vagyonát képezik, ezzel szemben tehát alperest terheli a bizonyítás kötelessége arra nézve, hogy a kereseti ingatlanok nem a közös vagyon jövedelméből, hanem saját vagyonából, illetve jövedelméből szereztettek, erre nézve azonban a bizonyítást meg sem kisérelte, ehhez járul még a tanuk által bizonyitott ama ténykörülmény is, hogy alperesnek külön vagyona, a melynek jövedelméből a kereseti ingatlanok vételárát fedezni képes volt volna, nem volt. A tulajdonjog tehát felperesek javára a rendelkező rész értel­mében megítélendő volt. (1889 máj. 20. 1620. sz a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét megvál­toztatja s felperest keresetével elutasítja, a perköltséget azonban a felek között kölcsönösen megszünteti. Indokok : Alperesnek a zsitkóczi 76. sz. tjkvben felvett ingat­lanokhoz való tulajdona a perhez csatolt hiteles telekjegyzőkönyv­vel igazolva lévén, ennek ellenében felperesek azt, hogy alperest a kérdéses ingatlannak részükre is leendő megvételére megbízták, vagy hogy alperes azt részükre is megvette, nem bizonyították, a mennyiben pedig alperes a közös vagyon jövedelméből tett vásár­lásokat, ebből kifolyólag az alperes által megvett ingatlanra tulaj­dont nem igényelhetnek és legfeljebb alperest számadásra szorít­hatnák, miért is az elsöbirósági ítélet megváltoztatásával felpere­seket keresetükkel elutasítani a perköltséget azonban a per körül­ményeinél fogva kölcsönösen megszüntetni kellett. (1890 október 16. 32244.. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik.

Next

/
Thumbnails
Contents