Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)

233 magára nézve is kötelezöleg magáévá nem tette», ez esetben felperes i. r. alperes elleni keresetével elutasittatik. Ellenkező esetben köteleztetik i. r. alperes a kereseti 300 frt tökét s jár. felperesnek megfizetni. 2. r. alperes elleni keresetével felperes ezúttal elutasittatik. A perköltségek mindkét esetben kölcsönösen megszüntetnek. Indokok: 1. r. alperes a keresetben hivatkozott házassági szerződés létrejöttét és azt, hogy néh. fia abban halála után azonnal kifizetendő, 300 frt hitbért kötött ki felperes részére, hallgatag beismerte ugyan, azon kereseti állítást azonban, hogy elhalt fia ezen elhatározását magára nézve is kötelezöleg magáévá tette, tagadta ; tekintve, hogy felperes ezen körülményre nézve í. r. alperest egyéb bizonyíték hiányában főesküvel kínálta meg, miután az eskü a prts 230. §-a értelmében döntő körülményre lett kínálva, az eskü által való bizonyítási mód elfogadandó és a kinált, 1. r. alperes által elfogadott eskü mégis a körülményekhez képest csak a döntő körülményre szorítva, az Ítélet rendelkező részében foglalt szövegezés szerint volt 1. r. alperesnek oda Ítélendő és ennek le vagy le nem tételétől függöleg kellett felperest keresetével elutasítani, illetve alperest a kereseti tőke s járulékaiban marasztalni kellett. 2. r. alperesre nézve, habár ez az eileniratban azt, hogy néh. Mester András örököse, hallgatag beismerte, de azt, hogy reá nevezett után tényleg örökség szállott, tagadta, 2. r. alperes ezúttal marasztalható nem volt, mert a prts 256. §-ának megfelelő ítélethozatalt lehetővé teendő, felperes kimutatni tartozott volna azon vagyont, a mely 2. r. alperesre néh. Mester András után örökségkép jutott és a mely vagyon marasztalás esetén kielégítési alapul fog szolgálni, és mert alperes erre nézve bizonyítékot egyáltalán föl nem hozott, nemcsak, de az öröklött vagyon miségét és mennyiségét nem jelölte meg. (1889 október 18. 9918. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az első-bíróság ítéletét az ezt megelőző eljárással együtt hivatalból megsemmisíti és a keresetlevelet felperesnek visszaadni rendeli ; mert az irott hitbér iránti követelések szerződés természetével birván, azok illetékességére nézve a kötelmi perekre fennálló szabályok irányadók és minthogy jelen kereseti követelés az 500 frtot