Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)
213 házassági köteléki per és nem a vagyoni kérdések iránti per eldöntéséig van megítélve, a végrehajtást ez ítéleten tul nem terjesztheti ki. ad II. Igaz ugyan, hogy vegyes házassági válópereknél az 1868. évi XLVIII. tcz. 1. §-a értelmében mindenik félre .nézve egyedül saját illetékes bíróságának az illető fél saját hitelvei alapján hozott ítélete kötelező, hogy tehát a B. és C. alatti az unitárius egyházi hatóságok által hozott ítéletek 1. r. alperesre nem kötelezők: mindazonáltal a házasság a peres felek közt ezen Ítéletekkel mégis végleg feloldatott, felperes uj házasságra is lépett, és így jogosítva is van felperes mindama más jogokat is igénybe venni, melyek a házassági kötelék felbontásából erednek. Nem zárkózott el a bíróság alperesek ama kifogása elől sem, hogy a kérdéses Ítéletek 1. r. alperesnö meghallgatása nélkül, csakis felperes egyoldalú folyamodása alapján hozattak meg. Miután azonban a prts. 22. s 36. §-a értelmében az unitárius vallású férjre nézve az unitárius egyházi bíróság jogérvényesen felbonthatja a házasságot, s e bíróság nincs jogosítva az ítélet és az annak alapját képező jogszabályok helyességét vizsgálat tárgyává tenni: ennélfogva ez mérvadóul nem volt elfogadható. Miután tehát a házasság felperesre jogérvényesen az illetékes hatóság által felbontatott, s miután az 1868. évi LIII. tcz. 8. §-a értelmében az áttértnek áttérése utáni minden cselekvényei azon egyház tanai szerint itélendők meg, melybe áttért s az általa elhagyott egyház tanai reá nézve semmiben sem kötelezők; ennélfogva felperesre nézve azért, mert az unitárius egyházi bíróságok ítéletei a római katholikus egyház hitelvei szerint figyelembe nem jöhetnek, semminemű kötelezettség nem róható. (1890 szept. 29. 84843. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével elutasítja. Indokok: A végrehajtás alapját tevő 11204. számú ítéletben felperes arra köteleztetett, hogy 1. r. alperesnek a közte és felperes között folyamatban levő házassági válópernek jogérvényes befejezéséig felperes saját tartására és a gondozása alatt levő gyermekek neveltetésére évenkint 400 frtot fizessen. Az Ítéletnek eme rendelkezése szerint tehát felperes fizetési