Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)

201 ablaknak s az egész kávéházi helyiségeknek elromlása következtében kára 500 frtra rúgott, ezen esetben köteles alperes a kereseti 500 frt tökét s járulékait felperesnek megfizetni. Az eskü le nem tétele esetében felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Elsőrendű felperesnek a becslő eskü megítélendő volt, mert hogy kára merült fel, azt a szakértői vélemény is tanúsítja, s hogy a kávéházi helyiségek valóban oly rossz állapotban voltak, hogy az a kávéházi üzletre nagyon kártékony hatással lehetett, szintén igazolva van, felpereseknek tehát kártérítési igényök kétségkívül van, s mivel a szákértők azon tekintetben, hogy a kávéház üzletmenetét nem ismerik, határozott véleményt nem adhattak, más bizonyítási módozat, mint a becslő eskü nem maradt fen felperesek részére. (1889 jun. 4. 4882. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, a felpereseket keresetükkel feltétlenül elutasítja. Indokok: A felperesek az alperestől azért követelnek 500 frt erejéig kártérítést, mert állításuk szerint az alperestől 3 évre bérbe kivett kávéházi helyiségben a bérleti idő második évében a szél a korhadt ablakokat kiszakította, a padozatnak egy része pedig elrohadt, minek következtében a vendégek nagy része elmaradván, ők ez által 500 frtnyi kárt szenvedtek. A meghallgatott szakértők megállapították ugyan, hogy az ablak hiánya a felperesek üzletére káros hatással volt, de megállapították azt is, hogy a hiány pótolható volt volna. Tekintve most már, hogy a felperesek a bérelt helyiségben felmerült hiány pótlását az alperes mint bérbeadó ellenében törvényes uton nem szorgalmazták, sem maguk esetleges visszakövetelési joguk fentartásával a hiányt nem pótolták és igy saját károsodásukat elhárítani elmulasztották, az ennek folytán netán felmerült kár megtérítését az alperestől nem követelhetik. De különben is felperesek arra nézve, hogy tényleg mennyi kárt szenvedtek, nem hoztak fel olyan adatokat, a melyek alapján a szenvedett kár mennyiségének valószínűsége vélelmezhető és ennek folytán részükre a becslő eskü megítélhető volna. Ezekhez képest az elsőbiróság ítéletét megváltoztatni, a felpereseket keresetükkel feltétlenül elutasítani kellett. (1890 máj. 8. 37428. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete indokainál fogva