Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)

IQ6 lefeküdtek és egyszerre éjjel eljöttek az örök, elvitték a községházára és a közben látta a hullát az utczán, majd pedig a tanúvallomásokkal szemben, melyek elébe tartattak, «lehet» és ((megengedem)) szavakat használja. Azonban vádlott tagadása el nem fogadható, mert vádlott a tett elkövetését mind a községi elöljáróság, mind a vizsgálóbíró előtt bünbánólag körülményesen beismerte ; mert a tett elkövetése után házigazdájához, Kokora Trandafirhez ment és neki elbeszélte, hogy ágyasa az éjjel megszökött, majd annak fiát Kokora Iliát kihiva, elbeszélte neki, hogy ágyasát megölte és meg is mutatta neki egy szalmakazal mellett az eltakart hullát, Kokora Ilia pedig ezt látva, apjának mondta el az esetet, ki utóbbi, vádlott ama könyörgései daczára, hogy ne jelentsék fel, majd eltakarítja a hullát az udvarból, a községi elöljáróságnak ama jelentésével, mely szerint az udvaron volt szalmakazaltól a hulla helyéig vérnyomok vezettek a hóban, mert vádlott többször panaszkodott Kokora Trandafirnak ágyasa hűtlenségéről és ágyasának féltékenységből többször tett szemrehányásokat, ez a veszekedése miatt, meg azért, mert ágyasa már többször ruhát csomagolva, azt vádlott állítása szerint kedveséhez, Turkonya Trifuhoz vitte és a tett elkövetése előtti estén is e végett czivakodás folyt vádlott és elhalt között, mit maga az elhalt fia, Kracsun Petru hit alatt vallva igazolja, ezen indokoknál fogva volt vádlott az ítélet rendelkező részében foglalt bűntettben bűnösnek kimondandó; az előre megfontolt szándék fen nem forog, mert elhalt fia Kracsun Petru állítja, hogy anyja és nevelőapja bár előzőleg veszekedtek, de nem verekedtek, később pedig nyugodtan lefeküdtek, elhaltnak történt fölkelése folytán és a férfinak gyanakodása miatt vádlott baltát ragadott és ágyasát megölte. A büntetés kimérésénél enyhítő körülményként volt vádlott féltékenysége és büntetlen előélete veendő. (1891 ápr. 1. 3194. sz. a.) A temesvári kir. ítélő tábla: A vádlottat a Btk. 279. §-ába ütköző s a Btk. 281. §-ának 1. bekezdése szerint minősülő s ugyanezen szakasz szerint büntetendő szándékos emberölés bűntettében mondja ki bűnösnek és ezért hat évi fegyházra ítéli. Indokok: Az eljárás adatai szerint vádlott és a megölt asszony mint törvénytelen házasságban élt egyének közt a halált okozott cselekményt megelőzőleg féltékenykedés és a megölt asszony