Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)

i°3 29 és nem 34 krjával rendelte, Kohn Gábor tanúvallomásával félbizonyíték erejüleg bebizonyítván, ehhez a póteskü megítélendő volt s ennek letétele esetén a szesz árából 690 liter után 34 frt 50 kr. levonandó lesz, alperes csak a különbözetben volt marasztalható. (1889 aug. 17. 16480. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja, alperest feltétlenül kötelezi, hogy felperesnek 157 frt 90 kr. tökét megfizessen, továbbá, hogy az A. a. számla 1. tétele alatt érintett négy darab hordót felperesnek természetben adja vissza, vagy pedig azok értékét tevő 28 frtot fizesse meg. Felperest keresetének ezen összeget meghaladó részével feltétlenül elutasítja és a perköltséget kölcsönösen megszünteti. Indokok: Alperes az A. a. számlában érintett áruknak megrendelését és azoknak Salgó-Tarjánba mint az általa vitatott átadási helyre történt megérkezésüket beismeri, az áruk átvételét s vételáruknak keresetileg követelt kifizetését azonban az alapon tagadja meg, mert az áruk a szerződésileg kikötött minőséggel nem birván, a más helyről küldött árut a kereskedelmi törvény 347. §-ának megfelelőleg felperesnek azonnal rendelkezésére bocsátotta. Minthogy felperes az állított rendelkezésre bocsátás tényét tagadta, alperes annak megtörténtét bizonyítani volt köteles, ezen perdöntő körülménynek bizonyítása azonban alperesnek nem sikerült, mert felhívott és kihallgatott Eider Albert tanú csak arról tesz bizonyságot, hogy 1887 aug. 1 i-én egy alperes által irt s a kérdéses rendelkezésre bocsátást tartalmazó levelet, melyet alperes kérelme folytán postára feladás czéljából magához vett és ezt a levelet 1887 aug. 12-én Karságon postára fel is adta, ezek a körülmények a rendelkezésre bocsátás lényének bizonyítására nem alkalmasak, mert alperesnek felperes tagadásával szemben azt kellett volna bizonyítani, hogy a rendelkezésre bocsátást tartalmazó levél felperes kezéhez jutott és hogy a rendelkezésre bocsátás kellő időben történt, alperes azonban ezen körülmények bizonyítását meg sem kísérletté, minek folytán alperesnek a rendelkezésre bocsátás körülményére alapított védekezése figyelembe nem jöhet és azért alperes a kérdéses áru átvevőjének tartandó. Ebből folyólag a per lényegére közönbösek alperesnek mindazon -körülményekre alapított érvelései és ez irányban előterjesztett