Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)

104 bizonyítékai, melyek alperesnek Ostreicher József felperesi utazónak az áru szerződésileg kikötött minőségét és a számla kiállítási módját illető s az áru megrendelése alkalmával létrejött megállapodásra vonatkoznak. Ennek daczára azonban alperes nincs elzárva a k. t. 348. §-ában szabályozott azon jog gyakorlásától, hogy a mennyiben bizonyítani tudja, miszerint az áru azzal a minőséggel sem bir, mely az A. a. számlában az ár felszámításából következtetve kitüntetve van, árleszállítást követeljen, a mint ebbeli jogát már D. alatti levél szerint még 1887. évi szept. 17-én, de a tárgyalás folyamán is gyakorolta. Nincs elzárva továbbá alperes attól sem, hogy az A. alatti számlától eltérőleg csupán azon áru mennyiségének vételáráért tartassék felelősnek, mely mennyiséget felperes tényleg küldötte. A per folyamán megtartott birói szemle által teljesen bizonyitva van, hogy a szemle tárgyává tett áru nem bir azzal a minőséggel, mint a mily árban az áru a felperes által az A. a. szerint felszámítva lett, hanem aj a literenként 34 krjával számított szesz ára 255/IO krnál, b) a literenként 24 krjával számított rosztopcsin ára 22 krnál, végre cj a literenként 30 krjával számitott törkölypálinka ára 18 krnál többre nem tehető, bizonyitva van továbbá, hogy a szemle alkalmával sértetlen állapotban talált hordókban jelentékenyen kevesebb mennyiségű áru találtatott, mint a mennyi az A. alatti számlában felszámittatott,. mert 1. az 1875. számú 373 liter űrtartalommal biró hordóban csak 285—293 liter szesz volt, 2. az 1876. számú, 317 liter űrtartalommal biró hordóban csak 237—245 liter szesz volt, 3. az 1877. számú 60 liter űrtartalommal biró hordóban csak 50 liter rosztopcsin volt, végre 4. az 1878. számú 112 liter űrtartalommal biró hordóban csak 92—95 liter törkölypálinka volt, habár alperes azt az állítását, hogy a vétel tárgyát képezett áruk átadási helyéül Salgó-Tarján állapíttatott meg, bizonyítani nem tudta, mert e czélból felhívott és kihallgatott Kohn Gábor tanú a vitatott megállapodásról tudomással nem bir, habár másrészről a keresk. törv. 344. §-ának megfelelően az árut útközben ért veszély jelen esetben alperes vevő által volna viselendő, hogy azonban a szakértők által megállapított mennyiséghiány alperes kárának mondathassák ki, a szakértők által kimondott azon egyhangú véleménynyel is.