Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXX. kötet (Budapest, 1892)

7 6 rest kötelezi, hogy felperes részére a kereseti no frt s járulékait megfizesse. Indokok: Kihallgatott három tanú vallomásával igazoltatott, hogy az A'l. alatti kötelezvény kiállításakor szóbelileg felperes néh. neje és alperes közt oly szerződés jött létre, hogy az A. alattin foglalt 110 frtot alperes az esetben, ha már akkor felpe­res neje nem élne, felperesnek fizesse ki házjavitás czéljára, vilá­gos tehát, hogy az élők közti szóbeli szerződés s megállapodás volt, melyhez a végrendeleti alaki kellékek nem voltak szüksége­sek és mely alperest annál inkább kötelezi, mert ezen szóbeli szerződés nagyobb megerősítésére még felperesnek, mint hitelezőnek neve is a kötvénybe íratott és így felperesnek alperes irányában mint hitelezőnek követelési joga s keresete ez által is megállapitta­tott s így alperes a kereseti követelés lefizetésére kötelezendő volt. A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét megvál­toztatja s felperest keresetével kereshetőség hiányából eluta­sítja, a perköltséget pedig a felek közt kölcsönösen megszünteti. Indokok: Részint felperes beismerésével, részint a tanuk val­lomásával igazoltatott, hogy a kereseti követelés annak a vétel­árnak hátralékát képezi, melylyel alperes felperes nejének tartozott, ekkép tehát eme követelés a hitelező elhalálozása folytán annak hagyatékát képezi és mint olyannak felvételéhez csak az elhalt hitelező igazolt örökösei birnak jogosultsággal. Az a körülmény, hogy a hitelező tanuk vallomása szerint alperest utasította volna, miszerint az esetre, ha ő előbb elhalna, mint a követelés esedé­kessé válik, az egész összeget felperesnek fizesse ki, halál esetre való intézkedést képezvén, ez alapon felperes a követeléshez való igényét az örökösökkel szemben csak a hagyatéki uton állapit­hatná meg, de ennek mellőzésével az örökösök hozzájárulása nél­kül az adóstól a kereseti összeget nem követelheti és ez uton az örökösök perben állása nélkül felperes joga meg nem állapitható, miért is felperest kereseti jog hiányából elutasítani, a perköltsé­get azonban a tanuk vallomására tekintettel kölcsönösen meg­szüntetni kellett. (1890 decz. 11. 27104. sz. a.) A m. kir. Curia : Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik s köteleztetik alperes a kereseti 110 forint tőkét bírói kézbe letenni, s köteleztetik felperesnek perköltségét is megtéríteni.

Next

/
Thumbnails
Contents