Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

58 "körülmény lenni és másnak ravasz rászedésével kimesterkélt jogtalan nyerészkedés tényezőjének jellegét veszi fel. Özv. Botka Imréné ezen műveletében minden kétségen kivül megvalósul a tévedésbeejtés és a tévedésbentartás, a mint a nevezett nőnek ezen cselekvősége teljesen kimeríti a csalásnak a Btk. 379. §-ában meghatározott valamennyi ismérvét. Ha tehát ennek ellenére a kir. Curia a határozat érdemét illetőleg helybenhagyva az alsóbbfoku bíróságok végzéseit és a bűnvádi eljárást egyezöleg az alsóbbfoku bíróságok végzésének rendelkező részével, megszüntetendőnek mondotta ki, ennek indokát nem az idézett végzések alapjául elfogadott elemekben, hanem ezektől lényegesen eltérve, más körülményekben és jogi érvekben találta. Helyesen emeli ki a kir. törvényszék végzése indokainak kezdetén a kérdéses csere-szerződés létrejöttét megelőzött alkudozások lényeges részét s nevezetesen, hogy a szerződés alapját és rugóját a közbenjáró alkuszok és maga Schmul Heléna azon állítása képezte, mely szerint a wáhringi két ház nyers jövedelme 7500 frtra tétetett. Az eljárás további adataiból nevezetesen Kohn Lipótnak vallomásából az is kitűnik, hogy Schmul Helénának a csere-szerződés létrehozatala körül közbenjárt Jakobovics nevű alkusza, a jövedelemnek kiszámítása alkalmával a tiszta jövedelmét 2800 frtra tette, míg Tréllinger Ignácz vallomásából az derül ki, hogy a jövedelemnek ekkénti számításai birták Botka Imrénét és fiát arra, hogy a kérdéses szerződést megkössék, mely szerződésről Botkáné annak aláírását követő napon azon meggyőződését fejezte ki, hogy azzal igen előnyös üzletet csinált és hogy neki, illetőleg fiának a cserébe kapott wáhringi házak bérjövedelméből évenként 2500 frt tiszta jövedelme marad. Kitűnik ezen tanú vallomásából, hogy Botkáné egyenesen az ő általa kifejezett kételyek következtében látta magát indíttatva, a vele szerződött félnek és alkusznak a megkötés előtti és alatti állításai és számításai valóságának megvizsgálására s hogy ezután ugy Botkáné, valamint az ilynemű üzletekben járatos tanú a nyilvánkönyvek és adókönyvek alapján, valamint a lakók meghallgatása mellett tüzetesen megvizsgálva az ügy állását, illetőleg a házak jövedelmezőségét, azon meggyőződésre jutottak, hogy a