Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

54 ig. A ki ingatlanokra vonatkozó csere-szerződés megkötése után a maga ingatlanát, mely a csere-szerződés tárgyát képezte, megterheli, vagy ezen megterheléshez mint jogosított hozzájárul: csalást követ el. Ha azonban a másik szerződő fél ingatlana Ausztriában fekszik és a szerződés Ausztria területén köttetett meg, továbbá, ha a magyarországi fél a szerződés megkötése után azon észleletre jut, hogy viszonteljesitménykép jelzálogilag megterhelt teljesen értéktelen ingatlanokat kapna és ha kifejezte azon elhatározását, miszerint a szerződést a feléntuli sérelem czimén — melyet az osztrák jog elismer — megtámadja: ez esetben a csereszerződés tárgyát képező ingatlan utólagos megterhelése nem egyéb mint a másik fél általi megrontatás elleni önhatalmú intézkedés és igy csalást nem képez. (1891 márczius 5-én 440. sz. a.) A zalaegerszegi kir. törvényszék: Csalás és magánokirathamisítással terhelt özv. Botka Imréné, szül. Beke Aranka és társai elleni bűnügyben a további bűnvádi eljárást megszünteti. Indokok: stb. (1890 jul. 7-én, 1551. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla : Az első bíróság végzését indokainál fogva helybenhagyja, stb. (i8qo. évi október hó 13-án, 3377. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. itélö tábla végzését helybenhagyja. Indokok : A kir. itélö tábla végzésének az okirathamisitás iránti vádra vonatkozó, a bűnvádi eljárás megszüntetését kimondó rendelkezése elfogadott indokainál fogva, a csalás miatti vádra vonatkozó, az eljárást megszüntető rendelkezése pedig azért hagyatik helyben, mert a végzésben a vizsgálat adatainak megfelelöleg helyesen felhozott, de a következőkben kiegészített tényállás szerint, egyrészről a feljelentő Schmul Heléna, másrészről pedig koronái Almási Aladár vádlott között 1888 aug. 16-án létrejött, az elsőfokú bíróság végzésének indokaiban ugy tárgyára, valamint a feltételekre nézve a tényállásnak megfelelően kiemelt csere-