Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

47 Bódog igazgatója személyében a föesküt arra, «hogy a B. alatt csatolt aláírási iwel egyidejűleg alperes nem irt alá egy a B. alattitól formában eltérő olyan belépési nyilatkozatot, melyen alperes által az aláírás mellé vezetve, írásban megjegyeztetett, hogy belépésének föltétele hitelkérvényének kedvező elintézése és hogy felperes ezt az aláírási ivet nem tüntette fel olyanként alperes előtt, mint a mely a szövetkezetbe lépésére nézve egyedül kötelező nyilatkozatot képez», leteszi. Erdekében áll tehát felperesnek a megítélt főeskü letétele iránti készségét jelen ítéletnek jogerejüvé váltától számítva 3 nap alatt kérvényileg bejelenteni s az esküt a kitűzendő határnapon le is tenni, mert ellenkező esetben felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes a társas czégekről vezetett jegyzék VII. kötetének 300. lapján bejegyezve lévén, alperesnek a felperesi társaság fennállása ellen tett kifogása mellőzendő volt. Az ügy érdemében : Figyelmen kivül kellett hagyni alperesnek azt a kifogását, mely szerint a B. alatt csatolt aláírási iv, egyrészt, mert abban alperes a szövetkezetbe lépés tekintetében csak óhaját nyilvánítja, másrészt, mert az ama körülmény folytán, hogy alperes neve a szöveghez tartozó egyik rovatba s nem a szöveg alá van vezetve, aláirottnak nem tekinthető, a kereskedelmi törvény 224. §-ában a szövetkezeti tagok belépésére vonatkozólag kivánt írásbeli nyilatkozatnak meg nem felelne, mert a hivatkozott okiratból alperesnek a belépésre irányuló határozott szándéka kétségtelenül kitűnik, az aláírásra nézve pedig semmiféle törvényes szabály nem létezik, mely azt bizonyos helyhez vagy alakhoz kötné, s különben is a fennforgó esetben azzal, hogy alperes nevét a B alattira reávezette, az a körülmény, hogy e ténye által az okirat aláírójával azonosnak vagyis a szövetkezetbe lépésre ajánlatot tevőnek kívánta magát tekinteni, kétségtelenné van téve. Nem volt elfogadható alperesnek az az érvelése sem, mely szerint a B. alattiban tett ajánlata ama körülmény folytán, hogy felperes annak elfogadása iránt sem azonnal nem nyilatkozott sem annak elfogadásáról alperest kellő időben nem értesítette, hatályát vesztette volna, mert a keresk. törvény 314 és 315. §§-ainak intézkedése által a szerződő feleknek ellenkező intézkedése