Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

43 szerzett tulajdonjognak bekebelezése nem lehetetlenség, hanem •csak idők kérdése. Hogy ezen erdő-illetőségek tulajdonjoga átíratásának későbbi időre való fentartása pedig már a szerződések kötésénél figyelembe vétetett, az nemcsak a többször hivatkozott tanuknak a 3. sz. a. kérdőpontok 4 ére adott igenlő feleletökből, hanem Varga Balázs felperesi tanú vallomásából is következtethető, mert a G. alatti kérdőpontok 2-ára adott felelete csak ugy magyarázható, hogy az 5. sz. alattiban eladott ingatlan telekkönvveztetésének útjában mi sem állván, az nyomban átirattathatott, mig az A. és B. alattiak bekebelezése a felosztott erdő-illetőségek telekkönvveztetésének idejére halasztatott. (1888. évi január hó 20-án, 2791 sz a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az első bíróságnak Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az 1871: LIII. tcz. 56. §-a az úrbéri és zsellértelkek után járó erdő- és legelőilletményeknek különváltan eladását megengedi, mihelyt azok a telekkönyvben külön vannak kitüntetve. A torvények ebből az engedélyéből nem az következik, hogy az ilyen illetményekre vonatkozóan kötött jogügylet érvénytelen, ha az illetmények a telekkönyvben még nincsenek külön kitüntetve, hanem csak az, hogy az ilyen jogügylet az emiitett illetményeknek a telekkönyvekben kitüntetése előtt a telekkönyvben nem foganatosítható, illetve be nem jegyezhető, de maga a jogügylet azért törvényes, ha az különben a szerződések érvényességéhez szükséges egyéb belső és külső kellékekkel bir. A felperesek más tekintetből nem is támadták meg a keresetben emiitett szerződéseket, mint abból, hogy azoknak kötésekor az erdőilletmények a telekkönyvben külön kitüntetve még nem voltak, de még a kereset meginditása után sem lettek kitüntetve, tehát állításuk szerint a szerződések azért is érvénytelenek, mert be nem tölthetők, illetve a tulajdonjog azok alapján a telekkönyvben el nem nyerhető. De ez sem ok a szerződéseknek érvénytelenítésére, helyesebben felbontására, mert magukból az A. és B. alatti szerződésekből, továbbá a z7. a. községi bizonyítványból, valamint a Varga Balázs, Juhász Miklós és Bogyó Lajos tanuknak vallomásából kétségtelen, hogy az erdő-illetménynek a