Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

23 zetni, miszerint a legelő haszonvétele csak legeltetésből állhat, figyelembe nem jöhet, mert a használatot a többség akarata állapítván meg, midőn ezen többség hosszú időn tűrte, és a kisebbséget tűrni kényszeritette, hogy a legelő növésére szánt talaj fát növeszszen, akkor elvont bizonyos legeltetési hasznot a jogosultaktól s igy a ki ezen hasznoktól hosszú időn át elesett, az joggal követelheti, hogy a midőn ezen megszűnt hasznok egyszerre nagyobb összegben térülnek meg, azzal neki is kárpótoltassanak a múlt megszűnt hasznai. Lehet, hogy ily módon talán oly egyén is jutna a nagyobb haszonhoz, a kinek korábban megszűnt hasznai nem voltak, mert talán a faeladás idején lett haszonélvezője a teleknek; de ily körülmény nem alkalmas arra, hogy egy sarkalatos jogelvet, t. i. hogy a haszonélvezőé a haszon, halomra döntsön. A mi végre az alperesnek az i. sz. alatt csatolt egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyvben foglalt korlátozásra való hivatkozását illeti, ezen felállított szabálynak felperessel szemben való hatályát megdönti azon jogelv, mely az igazság és jognak sarkpontjai közé számitható, t. i. hogy a törvénynek visszaható ereje nem lehet. Mert ugyanis a közgyűlési határozat i88q-ben hozatván, ennek hatálya kiterjedhet azok haszonélvezetére, a kik azt a szabály hozatala után nyerik, felperesre nézve azonban, a ki 22 éve tanitója az egyháznak, tehát a kinek haszonélvezete jóval korábbi időből származik mint a mikor a közgyűlés a határozatot hozta, ezen határozatnak visszaható ereje nem lehet, tehát felperes megállapított haszonélvezetének módjára hatálylyal sem bírhat. Ez okból volt felperes követelése megítélhető. A perköltségek azért szüntettettek meg kölcsönösen, mert az alperes tanítói hivatal vagyonának haszonélvezője felperes levén, a megállapítandó költség saját jövedelméből volna fedezendő, továbbá azért is, mert a per körülményei is olyanok, a melyek alperesnek a perbe szállást a kérdés elvi jelentőségénél fogva is hivatali kötelességévé tették. (1890. február 22-én 1008. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az első bírósági ítéletnek a perköltség kölcsönös megszüntetésére vonatkozó részét helybenhagyja, a per főtárgyára vonatkozólag azonban elutasítja. Indokok : Felperes ki nem mutatta, hogy a csokonyai ev. ref. tanító részére az úrbéri birtokrendezés alkalmából kiadott erdő-