Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

11 igazolt követelésre alapitott csődnyitási kérelméből a fizetések megszüntetéséről minden kétséget kizáró módon tudomást szerez. Csődöt kérő követelésének igazolása végett kérvényéhez 7. a. kereskedelmi könyvének egy kivonatát csatolta. Eltekintve attól, hogy a most emiitett okirat hitelesítve nincs, a keresk. könyvnek kivonata, mint a mely a könyv tulajdonosának pótesküje vagy más bizonyítékok által kiegészítendő, csak törvényes részbizonyitékot képez, a követelés valódiságának és összegének bizonyítására alkalmas okiratot nem képez. A fizetések megszüntetését panaszló a kérvényéhez ff. a. becsatolt hivatalos bizonyitványnyal kívánta igazolni, melynek tartalmából kitetszöleg panaszlott ellen a n.-kikindai takarék és előleg-egylet javára biztosítási végrehajtás foganatosíttatott. Minthogy azonban egy biztosítási végrehajtásnak elrendelése és foganatosításából arra nézve, hogy a biztosítást szenvedett fizetéseit megszüntette, alaposan következtetni nem lehet, a mennyiben fenálló törvényes gyakorlat szerint csak az a kereskedő tekinthető a fizetéseit megszüntetettnek, ki jogszerüleg megítélt követelést ki nem fizet, hanem vagyonának lefoglalását türi, vagy ki tömeges végrehajtásokkal üldöztetik, panaszló a csődtörv. 248. §-ban előirt második kötelménynek sem tett eleget. Ezek szerint panaszló kérelme alaptalan lévén, helytelenül rendelkezett az e.-b., midőn panaszló ellen a csődöt megnyitotta, ugyanazért végzését megváltoztatni kellett. A m. kir. Curia : Tekintve, hogy a csődtörvénynek a tömeggondnok törvényes hatáskörét szabályozó rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogy őt e minőségében a csőd el- vagy el nem rendelése kérdésében hozott birói határozatok ellen a felfolyamodási jogorvoslat meg nem illeti: a tömeggondnok felfolyamodása visszautasittatik. Ennek előrebocsátása mellett a m.-bíróságnak egyedül a panaszló hitelező felfolyamodása folytán felülvizsgálat alá vett végzése megváltoztatik és az e.-b. végzése hagyatik helyben. Mert a csődnyitási eljárás folyamában a kérdés lényegét az képezi, forog e fen a csődnyitás elrendelésének törvényes feltétele. Már pedig fenforgó esetben a felterjesztett csődiratokból, jelesül a felszámolási jegyzőkönyvből és a csődleltárból kitü-