Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

2 letett, valamint az 1853. évi márczius 2-ik úrbéri nyilt parancs 19. § által szabályozott elbánás alá nem vonható, épen ugy az 1873. évi XXII. tcz, szerinti eljárás alá sem tartozhat, mivel az arra való település az A. a. egyezségben határozottan tiltva van, és igy azon egyezséget a szerződésekre ma érvényben levő és az idézett úrbéri nyiltparancs 20-ik §-ában is hivatkozott magánjog szabályai szerint kelletvén megítélni és azt tartalmánál fogva egy időhöz nem kötött bérszerzödésnek tekinteni, a mely tulajdonké pen azért lett jelenlegi alakjában kiállítva, mivel az annak keletkezése idején fenállott törvények szerint nemesi birtoknak tulajdonul való szerzésére nem nemesek sem csere, sem adásvételi szerződés utján képesítve nem voltak. Ezek előrebocsátása után felperes keresetének hely adandó volt, mert igaz ugyan, hogy a B alatti kimutatásban megjelölt évekre eső és ott elősorolva kitüntetett adómennyiségekkel a felperes kincstári uradalom telekkönyvi tulajdonát képezett nagyobb területű ingatlanban benfoglalt részletekért lett az alperes, mint haszontulajdonos által birt 30, helyesebben 34933/l6oo hold területű föld megróva ; tekintve azonban, hogy ezen most megjelölt ingatlan a megosztott tulajdonnál fogva csakis telekkönyvileg képezi felperes tulajdonát, mig azt tényleg már évek hosszú sora óta teljes használati joggal alperes kizárólag birtokolja s jövedelmeit élvezi, a jog és méltányosság elveibe ütköznék, ha az A. alatti egyezség kikötményei szerint ahhoz kapcsolt csekély szolgálmányok megszűntével is a későbbi törvények rendelkezései folytán ugyanazon ingatlanhoz annak korábbi adómentességét megszüntetve közteherképen hozzátapadt, s felperes által kifizetett adóösszegeket annak vissza nem térítené. Alperes által az elévülés tekintetében a per során tett kifogások figyelmen kivül voltak hagyandók, mivel felperes követelésének keletkezése idejétől, 1867• ik évtől kezdve 32 év még el nem telt, az 1876: XV-ik, illetve az ezt hatályon kivül helyező 1883. évi XLIV. tczikk 90. §-ának erre vonatkozó rendelkezései pedig csak akkor volnának figyelembe vehetők, ha az államkincstár a kereseti összeget kitevő adómennyiséget a kivetéstől számított öt év alatt be nem szedte volna, miután azonban ezen összegek a B. alatti szerint felperes által évről-évre kifizettettek, utóbbi azoknak visszatérítését