Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

3 alperes, mint haszontulajdonos és birtokos ellen a magánjogi törvények által megállapított elévülései határidőn belül érvényesíthette. Ezen előadott okokból alperest a helyette felperes által kifizetett s a kereseti követelést tevő, valóság és számszerüség tekintetében nem kifogásolt adóösszeg végrehajtás terhe melletti visszatérítésére kötelezni kellett. Alperes viszonkeresetével azért volt elutasítandó, mivel ellen irata szerint arra nézve, hogy az A. a. egyezségben említett ingatlan után járó közterheket ő tartozik jövőre viselni, az illetékes pénzügyigazgatóság már határozott, de ettől eltekintve is el lett volna a keresetével utasítandó a jelen itélet rendelkezéséből is kifolyólag. (1889 márcz. 7. ,945. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsöbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok : A per főtárgyára vonatkozólag az elsöbiróság ítéletét indokainál fogva, azonban a méltányosság elvére fektetett indok elhagyásával s még azért is helyben kellett hagyni, mert az A. a. csatolt egyezség tartalma szerint a kérdéses volt majorsági földterületnek alperes, mint úgynevezett contractualista tényleges örökös birtokosa: minthogy pedig időközben az ily természetű földterületek is megadóztattak, és mert az azokra kivetett adók az emiitett földterületek tényleges birtokosai által fizetendők, ennélfogva az adófizetés kötelezettsége alól magát alperes nem vonhatja ki, annyival kevésbé, mert felperes a kereseti összeget nem mint az A. a. egyezségben körülirt úgynevezett praestatiókon felül alperest terhelőt, hanem mint a magyar állam érdekében később hozott adótörvény alapján az alperes emiitett birtokára is kivetett s felperes által alperes helyett tartozatlanul kifizetett adóösszeget követeli, s épen azért alperes viszonkeresetével az elsöbiróság által helyesen utasíttatott el. A perköltségre vonatkozólag pedig az elsöbiróság ítéletét azért kellett helybenhagyni, mert a jelen perre felperes szolgáltatott okot az által, mert a közte és alperes közt fenforgó s az adózás életbelépte folytán kérdésessé vált jogviszonyt kellő időben rendezni elmulasztotta, sőt a jelen pert is a keresetileg követelt adóösszeg utolsó, vagyis 1878. évi lejárta után 10 év múlva indította meg s mert a telekkönyv a birtoklás jogi viszonyának 1*