Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

205 élvezeti jognak, s a II. r. alperes javára ezen jogon előjegyzett biztosítási végrehajtási zálogjognak töröltetését azon okból kéri, mert I. r. alperesnek joga, mint özvegyi jogra alapuló haszonélvezeti jog ujabb férjhezmenetel folytán megszűnt s ezzel II. r. alperesnek előjegyzett biztosítási joga is elenyészett. I. r. alperes törvényszerű megidéztetése daczára a perfelvételre meg nem jelenvén, a prdts. 112. §-a értelmében II. r. alperes védelméhez csatlakozottnak tekintendő. II. r. alperes azt állítja, hogy I. r. alperes haszonélvezeti jogát, mint néhai férjének Cs. P.-nak örököse, ugy örökrésze, mint hozománya és hitbére alapján szerezte és kebelezte be. Ezzel szemben a jelen perhez hivatalból megszerzett s néhai Cs. P. hagyatékára vonatkozó iratok s különösen az 1879. szept. 15-én felvett tárgyalási jkönyv azt bizonyítja, hogy I. r. alperesnek kérdéses haszonélvezeti joga egyedül özvegyi jogon alapult, a közelebbi meghatározás nélkül bekebelezett haszonélvezeti jog tehát a bekebelezésnek alapjául szolgáló ezen okmány tartalma szerint lévén megítélendő, özvegyi jognak kell, hogy tekintessék. Minthogy pedig a bemutatott hiteles esketési anyakönyvi kivonat szerint I. r. alperes 1881. július 2-án F. J-val ujabb házasságra lépett, törvény szerint a néhai Cs. P. hagyatékára biztosítva volt özvegyi jogon alapuló haszonélvezeti jogát elvesztette. Minthogy továbbá a II. r. alperes által hivatkozott B. Zs. és neje vallomásai, a fentebbi hagyatéki iratok tartalmával szemben, mi bizonyítékot sem szolgáltatnak II r. alperes védekezésének igazolására; minthogy magából azon állítólagos tényből, hogy I. r. alperes ujabb házasságra lépése utáni időben is, a kérdéses ingatlanok haszonélvezetében maradt, el nem enyésztethető joga nem származott s igy, valamint ezen körülményre, ugy a hagyatéki iratokkal megczáfolt azon további körülményre is, hogy a kereseti haszonélvezeti jog, közszerzemény, hitbér és hozományon alapul, II. r. alperes által ajánlott eskü által való bizonyításnak helyt adni nem lehetett: mindezeknél fogva helyt kellett adni felperes azon kereseti kérelmének, hogy a megszűnt jogra vonatkozó telekkönyvi bekebelezés törlése elrendeltessék. A zálogjog törlésének törvényszerű folyományaként kellett