Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

i93 Elikling Antal tanú határozottan azt vallotta, miszerint vádlott oly annyira részeg nem volt, hogy tettéről tudomással nem birt volna, de másrészt maga vádlott oly körülményességgel adta elő cselekményét, a miként azt egy teljesen öntudatlan állapotban levő előadni nem képes. Mindezeknél fogva vádlott ellen a terhére emelt bűntett s illetve vétség megállapítandó s tekintve, hogy ezek szerint ellene anyagi bűnhalmazat forog fenn, s hogy hivatali hatalommal való visszaélés vétsége miatt már két izben s egyszer jogérvényesen elitélve volt, enyhítő körülmények hiányában a rendelkező részben foglaltak szerint büntetendő volt. (1889. október 9-én 5727. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla : Az első bírósági iélet megváltoztatásánál Streit József vádlottat az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmenti. Indokok: Weisz Márkus magánlak megsértésének büntette miatt vádolt Streit József ellen panaszt nem emelt, ugyanezen bűncselekmény miatt Streit József vád alá helyezve nem lett, •sőt Weisz Márkus a végtárgyaláson kijelenté, hogy vádlottat megbüntetni nem kívánja. A magánlak megsértéséhez pedig megkívántatik, hogy az illető lakás tulajdonosa a behatolás által házi jogában magát megsértve érezze, a nélkül a jogsérelem s ennek folytán a magánlak megsértésének büntette meg nem állapitható, vádlottat tehát ez okból a magánlak megsértésének büntette alól felmenteni kellett, de felmenteni kellett még azért is, mert vádlottnak czélja nem is volt Weisz Márkus irányában a jelzett cselekményt elkövetni, hanem annak udvarába az ott nem lakó Tuttenói -Gábort látván éjjel bemenni, mint éjjeli őr hivatalos kötelességének tett eleget, hogy Tuttenói Gábort kérdőre vonja s csakis e czélból ment Weisz Márkus udvarába, illetve a kamrába, hova Tuttenói Gábort belépni látta. Felmentendő volt vádlott a Tuttenói Gábor által panaszolt hivatali hatalommal való visszaélés vétsége alól is, mert igazolva van, hogy Tuttenói Gábor nem azon házban lakott, hova éjnek idején bement, vádlott tehát akkor, midőn mint éjjeli őr Tuttenóit kérdőre vonta s igazolás végett a községházához akarta kisérni, jogosan járt el s elfogadandó volt vádlottnak az a mentsége, hogy Tuttenói Gábor a rajta észlelt testi sértést akkor kapta, midőn neki ellenszegült, mert maga Tuttenói Döntvénytár, uj folyam. XXIX l3