Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

igi ha a házassági köteléket jogerős Ítélettel felbontotta, ugy ezen ítélet az izraeliták közötti házasság kötelék felbontásánál szokásos váló-levél átadását a férj vonakodása esetében teljesen pótolja, ugy annyira, hogy a polgári bíróságnak a házassági kötelék felbontását kimondó jogerős Ítélete után az elválasztott felek ujabb törvényes házasságra léphetnek, ehhez az, hogy a volt férj a váló-levelet tényleg kiadta légyen, nem nélkülözhetlen kellék ; miből következik, hogy a rabbinak a váló-levél átadásáról felvett jegyzőkönyv bármily jelentőséggel birjon is a váló-levél különben rituális szempontból, közokiratnak nem tekinthető, és igy annak tartalmára vonatkozólag a Btkv. 400. §-ba eső bűntett el nem követhető. (1890. márcz. 12-én 7283. sz. a.) A budapesti kir itélő tábla: Az elsőbiróság végzését indokainál fogva helybenhagyja. (i8qo május 13-án 15310. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a fennálló bűnvádi eljárási gyakorlat szerint a kir. törvényszékek illetőségéhez tartozó s hivatalból üldözendő bűntett vagy vétség miatt indított bűnvádi ügyben a kir. ügyész indítványa alapján hozott megszüntető határozat ellen a panaszló csak az esetben van jogosítva fölebbezni, ha egyszersmind mint magánjogaiban közvetlenül sértett s illetőleg károsított fél jelentkezik ; tekintve, hogy a fenforgó esetben Hallás Simon rabbi elsőrendű panaszos magán jogaiban károsított félnek egyáltalában nem jelentkezik ; tekintve, hogy Deutsch Salamon másodrendű panaszló azon jogerős polgári bírósági ítélettel szemben, melylyel a közötte és Weisz Regina között fennállott házasság végleg felbontatott, s melynek alapján az elváló levelet a jogerős Ítélet kézbesítésétől számított 15 nap alatt tartozott volna annak átadni, ellenesetben a váló-levelet a jogerős Ítélet pótolván, s illetőleg a házasság felbontását igazolván, de azt a feljelentés szerint egy év lefolyása alatt sem tette, s melylyel egyszersmind mindkét váló félnek az ujabb házasságra lépés is megengedtetett, a feljelentett cselekmény által magánjogaiban károsított félnek szintén nem tekintethetik ; tekintve, hogy ezek szerint másodrendű panaszló felebbezése is kívül esik a jogos magánérdek szempontján ;