Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

i75 gának elismerésétől, hogy mint jelen esetben, az izraeliták házasságkötésénél a hozomány nagy szerepet játszik, de nem ismerheti el mégsem azon tétel igazságát, hogy tehát minden házasságnál kell lenni hozománynak. Feltéve pedig, hogy szokásban van a hozomány adása, alperesek ezen szokásból fegyvert nem kovácsolhatnak, mert kétségtelen az is, hogy a hozomány az azt adó vagyoni viszonyainak megfelelő kell hogy legyen, ha szokásos alkalmi ajándékul szolgál, már pedig tekintve közadósnak P lejebb kifejtettek szerinti vagyoni állapotát, 8000 frt vagy akár ennek felét a közadós a hitelezők megkárosítása nélkül nem ajándékozhatott. De hatálytalannak volt kimondandó a tömeggondnok által megtámadott B. alatti szerződés a csődtörvény 28. §. 2. pontja alapján is, mert az az előző pont szerint terhes szerződést képez, azt közadós leányával kötötte, s annak megkötése által a csödhitelezők megkárosittattak. Alperesek ugyan tagadják, hogy a szerződéssel a csődhitelezők megkárosittattak volna, tekintve azonban azon, alperesek által sem tagadott felperesi állitást, hogy közadós hitelezői a csődvagyonból csak 4o%al lettek kielégítve, tehát 60% ot vesztettek ; minthogy közadós közvetlenül a csőd nyitása előtt vállalt fizetési kötelezettséget s részben fizetett is, nyilvánvaló, hogy ezen kötelezettség és fizetés a hitelezők kárával jár. Alperesek kifogásolják ezen §. alkalmazhatóságát azon okból, hogy 2. r. alperes a szerződés kelte idejében még nem volt ezen §-ban megjelölt rokonságban a közadóssal. Ezen kifogásnak mi értéke sincs, mert eltekintve attól, hogy a szerződés hatályát csak akkor vette, mikor 2. r. alperes közadós vejévé lett, de 1. r. alperessel szemben, a ki részére adatott tulajdonkép a hozomány, ezen §. alkalmazható lévén, a szerződés e czimen hatálytalanítható. Alperesek azzal is védekeznek, hogy nekik tudomásuk nem volt közadósnak a hitelezők megkárosítására irányzott szándékáról. Ezen védelmük azonban el nem fogadható, mert a csödt. 28. §. 2. pontja nyilván az alperesek kötelességévé teszi ezen állítás igazolását, alperesek pedig a puszta állításon kivül, melyet