Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

i68 hogy neki az adósnak a hitelezőket károsító szándékáról tudomása nem volt. A törvény eme rendelkezésének nyilvánvalóan az a czélja, hogy az anyagi zavarokba jutott adós vagyona a bekövetkezendő csőd esetére hitelezői aránylagos kielégítésére fordittassék, hogy tehát az adósra nézve a törvényben válságosnak megállapított időn tul az adósnak vagyonában oly változás lehetőleg megelöztessék, a melynél fogva az egyik hitelező a többiek hátrányára előnyben részesülhet. A jelen esetben alperes az 1888 nov. i-én lejárt váltó alapján 1888 nov. 6-án a közadós ingatlanaira foganatosított előjegyzés által nyert oly biztosítást, melyhez való joga sem a válságos időt megelőző időben keletkezett szerződésen, sem pedig bírói elmarasztaló határozaton nem alapult. Tekintve, hogy a hitelezőnek a váltó lejárata által támadt az a joga, hogy a váltón alapuló követelésére nézve kielégítést követelhessen, nem foglalja magában azon jogot is, hogy követelésének fentartása mellett arra nézve kielégítés helyett biztosítást szerezhessen ; tekintve, hogy egyedül a törvény ama rendelkezése alapján, mely szerint lejárt váltón alapuló követelés a váltóadós ingatlanaira előjegyezhető, kieszközölt előjegyzés által nyert biztosítás, minő az alperesé is, a megtámadhatóság szempontjából, a mint ezt a csődtörvény életbelépte óta állandóan követett bírói gyakorlat immár megállapította, az adós által adott biztosítással egy tekintet alá esik, mivel ily esetben is ép ugy, mint a végrehajtásnál, a birói közbenjárás a közadós cselekményét helyettesíti; s tekintve, hogy alperes az előjegyzést az 1888 nov. 6-án, tehát az adós ellen ugyanazon évi nov. 14-én beadott csődnyitási kérvényt megelőzőleg 15 napon belül benyújtott kérvény folytán nyerte, alperesen állott oly tények igazolása, melyekből jogszerűen következtethető, hogy neki arról, hogy az ő biztosítása által adósának többi hitelezői károsodnak, az előjegyzési kérvény beadásakor tudomása nem volt. Alperes azonban oly tényeket, melyekből ez következtethető volna, egyáltalán fel nem hozott, sőt felperes az E. alattival annak ellenkezőjére, vagyis arra hozott fel bizonyítékot, hogy már akkor a közadósnak összes ingó vagyo-