Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

142 nok által képviselt E. és Fr. czég alperes ellen 4,000 írt váltó- « töke s jár. iránti perében következőleg ítélt: E. és Fr. czég és ennek tagjai E. Antal és F. Béni kötelesek felperesnek a Munkácson 1889 márcz. 22-én lejárt váltó alapján 4,000 frt tökét megfizetni. Felperes pedig köteles alperesi ügygondnok Tar Zsigmond ügyvédnek 20 írtban megállapított diját megfizetni. Indokok: Ügygondnok a kereset alapjául szolgáló váltón látható E. és F. czég elfogadói aláírás valódiságát kétségbe nem vonta, s nem vonta kétségbe azt sem, hogy ezen közkereseti társaság tagjai E. Antal és F. Béni; ugyanazért az alperes czég a váltótörvény 23. §-a alapján, a czég tagjai pedig a kereskedelmi törvény 88. §-ának rendelkezése szerint a kereseti tőke és kamatokban marasztalandók voltak. Bár az alperes közkereseti társasági czég tagjainak marasztalása szükségtelen volt, mivel a hivatolt szakasz értelmében a czég ellen hozott marasztaló Ítélet alapján a végrehajtás a közkereseti társasági tagok ellen is elrendelhető és foganatosítható lenne, minthogy azonban a kinevezett ügygondnok a tagok marasztalása ellen legkisebb kifogást sem tett, tekintve, hogy a közkereseti társaság tagjai a czég kötelezettségeiért személyesen és egyetemlegesen minden vagyonukkal felelősek, a törvény ezen rendelkezéséhez képest ők is marasztalandók voltak. Felperes az ügygondnoki dijak fizetésére azért volt kötelezendő, mivel az ügygondnok kirendelése az ő érdekében történt. Figyelembe nem vétethetett ügygondnok azon védekezése, mintha a kereseti váltó telepitett és igy az óvatolandó lett volna, mivel a kereseti váltóban az intézvényezett lakásától különböző hely fizetési helyül megjelölve nincsen. Azon kifogása sem volt figyelembe vehető, hogy a kereseti váltó nem érvényesíthető, mivel az biztosítéki váltó, minthogy ezen körülményt legkevésbé sem igazolta, de meg ezen kifogással szemben felperes igazolta azt az I. alatt becsatolt s alperes által nem kifogásolt okmánynyal, hogy a kereseti váltó keltét megelőzőleg a kérdéses s a kákosi fa megvételét tárgyazó ügylet lebonyolittatott a kérdéses favételi ügyletnek felperesre lett átruházása által s igy a kereseti váltóval van megállapítva az alperesi állítás valótlansága annyival is inkább, mert ügygondnok nem is állítja azt, hogy a kereseti váltót felperes kitöltetlenül kapta s hogy az megállapodás-