Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

io8 Kratzman elment Pásztor lakására, ott vádlott Pásztor előtte a czikket felolvasta, s annak utána Kratzmann előadása szerint Pásztor kért, Pásztor szerint pedig Kratzman ajánlott 60 forintot vádlottnak azon esetre, ha a czikk közlése elmarad. Másnap Kratzmann ismét meglátogatta Pásztort, de magával vitt két detectiv-rendört is, mialatt bent Pásztor Kratzman kérel­mére a czikket még egyszer felolvasta, a két detectiv belépett, s vádlottat letartóztattak. A zsarolás cselekménye a levelező lappal indul meg, két­ségtelen, hogy ezt Pásztor irta, bizonyitja a levél tartalma, mely szerint az álnevű iró még azt is tudja, hogy Pásztor mikor talál­ható otthon. Ezen levélben már az foglaltatik, hogy borzasztó rosszakat szándékoznak irni Kratzmanról, mik neki ártani fog­nak, kiegészíti a zsarolást az, hogy Pásztor a becsületsértő tar­talmú czikket Kratzmann előtt felolvasta és kijelentette, hogy ezt közleni fogja. Már magában véve ez is elegendő lenne a zsarolás megállapítására, mert az, hogy Pásztor álnév alatt egy levelező lapot ir Kratzmannak oly tartalommal, mely arra nyug­talanitólag hat, s ezért, hogy azt az ő, Pásztor meglátogatására birja, siet vele ez ügyben négyszemközt érintkezhetni, már ezen ténybeli mozzanatokban kifejezésre jut a zsarolási szándék. De ehhez járul, hogyha nincsen is feltétlenül bizonyítva, hogy vádlott terjesztett elő egyenes ajánlatot a 60 frt jutalom iránt, bizonyítva van s pedig saját beismerése által is, hogy czél­zatosan elejtett szavakban, kerülő uton tudomására adta vádlott Kratzmannak azt, hogy valamely pénzösszeg lefizetése mellett a czikk közzétételét abban fogja hagyni. Ide irányult az, hogy Pásztor felemlité, miszerint Ligetinek költségei vannak, s figyel­meztette, hogy régebben 1885-ben irott czikkeit nem honorálta. Ez alapon vádlottat vétkesnek kimondani kellett. A fenyegetés a czikkben, s annak közzétételében fekszik; az. hogy a vagyoni haszon nyerésére irányuló szándék miként jut kifejezésre, közömbös, a fő az, hogy a kizsarolandó irányá­ban s az által felismerhetőleg nyilatkozatra jusson. Ez pedig a tényállás szerint megtörtént. A Ligeti és Radótól nyert megbí­zás kedvező alkalmul kínálkozott, mert ezen megbízás által fe­dezve hitte magát. Felhasználta pedig ezt annyival inkább, mert

Next

/
Thumbnails
Contents