Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)
82 házi takarékpénztárnál elhelyezése is, a nélkül a?onban, h ogy azon körülmény, miszerint ezen ifj. T. M. János által elfogadott váltó értékét ki vette fel, ugy T. János mint i. r. vádlott kölcsönös tagadásával szemben eddigelé megállapittatott volna, miért ez irányban is még szintén további vizsgálat lesz folytatandó. 5 Valamint szintén további nyomozást igényel még azon vád is, hogy a 31./-ad I. napló sz. a. ifj. T. János elfogadmányával kiállított és szintén hamisítottnak állított 750 frtos váltót is vádlott saját részére értékesítette. 6. I. r. vádlott a 30,000 frtnyi miskolczi kölcsönt illetőleg az elsőbbségi okmányok beszerzésével s a pénzösszeg felvételével s annak rendeltetésszerű kezelésével megbízva lévén, tekintettel a 180. napló sz. a. számadásra, s vádlott vallomására is, adatok látszanak fennforogni arra nézve, hogy vádlott nem az egész kölcsönpénzt fordította rendeltetésére, hogy ennek egyik részére vonatkozólag számadása nem helyes és hogy különösen az «idegen váltók fedezésére» felszámított 4000 frtról számolni nem tud. Tekintve azonban vádlott azon állítását, hogy ö a miskolczi kölcsön kieszközlése czéljából kénytelen volt az igazgatása alatt állott takarékpénztárnak kifizetett 16,042 frton felül még oly váltókat is kiegyenlíteni, melyek jelzálogi elsőbbséget képeztek ; arra vonatkozólag pedig, voltak-e ily váltóadósságok csakugyan s melyek voltak azok, továbbá kifizette-e vádlott azokat ? és nem fordulnak-e ezek elő számadásának egyéb tételei között ? a bizonyítási eljárás ki nem terjedvén : ez pótlólag a vonatkozó tjkvek segélyével is szintén kiderítendő leend. Végül I. r. vádlott FI. Ferenczczel, mint tanúval együtt pótlólag kihallgatandó leend még az iránt is, hogy mi czélja volt azon eljárásnak, mely szerint i-ször vádlott 1887 márcz. 9 én 9189 frt 52 kr. s illetőleg 7500 frt értékű oly váltókat adott át FI. Ferencznek, melyek nagyobb részben hamisitottaknak állíttatnak, s birtak-e már akkor a kérdéses váltók hamisított volta felül tudomással ? 8. Tekintve, hogy a fenébb 1. a. érintettek szerint bizonyítékok forognak fen arra nézve, hogy panaszlók és társai egymás helyett is irtak alá váltókat, tekintve továbbá azt is, hogy az írásszakértők több váltón L. István panaszló nevét II. rendű