Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

8i fogástalan aláírásaikkal mint «elfogadóké ellátott váltókat adták a bankba, nem hogy a hamisitás miatt azonnal felszólalva, az őket nem terhelő hamisítványok fedezése helyett a hamisító ellen a feljelentést tették volna és épen olyan meglepő azon második eset, mely szerint a későbbi hamis váltókat M. István készpénz­zel, illetőleg a miskolczi bankból felvett összeggel kiegyenlítettek gyanánt átvállalta. Ezen dolog tehát tisztább, világosabb kiderí­tést igényel és különösen K.-nek ezen váltókat illetőleg valamely büntetendő cselekménynyel terhelésére a váltóknak csupán hamis volta nem lehet elégséges; mig ellenben, a mennyiben ezt illető­leg ő ellene és mások ellen bűntett forogna fenn: az csakis a további vizsgálat által lesz kideríthető. 3. I. r. vádlott továbbá azzal is vádoltatik, hogy az ő igaz­gatása alatt álló takaréktárnál elhelyezve volt hamis váltók és kicserélésre szánt váltók uj kölcsön, gyanánt lettek felszámítva, illetőleg értékesítve. Ezen tétellel a fennforgott viszonyból ki­folyólag az állíttatik, hogy a lejárt váltók helyett uj váltók állíttat­ván ki és adatván át a kicseréléssel megbízott egyik vagy másik személynek: az uj váltók nem fordíttattak a lejártaknak beváltására, hanem ezek ott hagyatván, az uj váltók ujabb leszámítolás tár gyát képezték, értéke kifizettetvén, az az adósság ekként szapo­rittatott. Eltekintve attól, hogy K.-t illetőleg e tekintetben is hiányzik az ennek erre vonatkozó büntető felelősségét megállapító tény­körülmény meghatározása, ettől eltekintve, az sincs kiemelve, hogy melyek az ezen módon uj kölcsönképen leszámitoltatott váltók ? kinyújtotta be azokat? ki kapta az értéket? tudta-e 1. r. vádlott ezen váltók rendeltetését? esetleg nem saját maga vagy vala­melyik társa részére tartotta-e meg azok értékét ? A bizonyítási adatok eddigelé e körülményre ki nem terjeszkedvén, az csak is pótvizsgálat utján szerezhető meg. E tekintetben figyelembe ve­endő, hogy a 177. napló sz. a. foglalt szakértői jelentéshez csa­tolt főkimutatás szerint a büdsztmih. takarékpénztár könyveiben panaszlókat terhelöleg ismételten fordulnak elő ugyanazon váltó­kon alapuló fenálló követelések. 4. Ugyanezen vádlott terhére hozatik fel a büdsztmih. takarék­pénztárba meghosszabbításra szánt 3000 frtos váltónak a nyiregy­Döntvénytár, uj folyam. XXIX. ^

Next

/
Thumbnails
Contents