Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

67 volt vehető, mivel élete nem volt megtámadva, s igy a jogos védelem határát tulhágván, cselekménye neki beszámítandó volt, annyival is inkább, mivel ö volt a másodszori dulakodásnak a kezdeményezője. Miután pedig vádlott erősen fel volt ingerülve az első dulakodás folytán és a miatt mert apja meg lett ütve Borka Andrei által, annálfogva cselekménye a Btk. 279. §-ába ütköző s a Btk. 281. §. első bekezdése szerint büntetendő szán­dékos emberölés bűntettének volt minősítendő. A büntetés ki­mérésénél vádlott fiatal kora, jó előélete, s hogy súlyosító körül­mény nem forog fen — enyhítő körülménynek volt veendő. Elhalt Borka Péter után özvegy maradván hátra, vádlottat ennek részére kártérítés megfizetésére is kellett kötelezni. Másodrendű vádlott Becza Péter ellen a további eljárás beszüntetendő volt, mert nem lett igazolva, hogy fiát, elsőrendű vádlottat ö bujtotta volna fel az elhalt Borka Péter megölésére. Harmadrendű vádlott Borka Andrei ellen beigazoltnak volt veendő, hogy Becza Pétert a kér­déses alkalommal egy kapával ugy megütötte, hogy ez az orvosi vélemény szerint 8 hét alatt begyógyuló csonttörést szenvedett. Borka Andrei tagadta ugyan, hogy Becza Pétert ő megütötte volna és azt adta elő, hogy Becza Péter őt egy bottal megtámad­ván, védelmül a kezében volt kapát felemelte és Becza Péter maga ütötte meg magát, vádlott ezen állítása azonban nem volt elfogad­ható, mert sértett, ki nyomorék gyenge ember, tagadta, hogy vádlottat egy bottal megtámadta s mert az orvosi vélemény s felülvélemény szerint a sértetten ejtett csonttörés nagy erővel ejtett ütésnek a következménye, ezek alapján vádlottat a Btk. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek kellett kimondani. A büntetés kimérésénél vádlott jó előélete, s hogy a dulakodás kezdeményezője a sértett fia volt, s ennek jogtalan fellépése foly­tán keletkezett verekedés folytán ingerült állapotba jött s cselek­ményét ennek hatása következtén követte el, enyhítő körülmé­nyeknek voltak veendők, (1890-ik évi január hó 21-én 783. szám alatt.) A budapesti kir. itélő tábla: az első bíróság ítéletét megvál­toztatja akkép : hogy Becza Nedelkó elsőrendű vádlottat a Btk. 279. §-ába ütköző s a 281. §. szerint büntetendő szándékos em­berölés büntette és az e miatt első bíróságilag reá rótt öt évi 5*

Next

/
Thumbnails
Contents