Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

54 mel azonban arra, hogy a jelen esetben alperes többször nevetett Führer Selig, mint alperesi megbízott által eszközlött elt'ogadmány folytán állíttatik kötelezettnek, az esküt a polg. törv. 225. |l értelmében, illetve 172. §. alapján az aláiras valódiságára ennek személyében lehetett egyedül megítélni és azon esetben, ha az eskü Führer Selig által letétetik, beigazoltnak veendő, bogy alperessel szemben váltókötelezettség fen nem forog, mivel ezen esetben a váltón levő elfogadói aláírás, még ha a vitatott meghatalmazási viszony fenforogna is, miután a meghatalmazottól származik, alperest nem kötelezi. Ha ellenben Führer Selig személyében leteendőleg első sorban megítélt eskü le nem tétetnék, bebizonyitottnak tekintendő, hogy a váltón látható aláírás Führer Selig valódi aláírása, ez utóbbi körülmény beálltával, perdöntő kérdés tárgvát az a további körülmény képezi, hogy a kibocsátóként szereplő, Führer Selig a meghatalmazási viszonyból kifolyólag irta nevét alperesnek a váltóra elfogadói minőségben vagy sem f ha ez való, mivel a váltókötelezettségnek ily alakban leendő elvállalása a váltótörvény által tiltva nincsen, azon esetben alperes által vitatott hamisítás fen nem forog. Itt tehát lényegileg az aláírás hamis vagy nem hamis volta forog a kérdésben, a melynek eskü által való bizonyítása a váltóügyekben követendő eljárás tárgyában kiadott igazságügym:niszteri rendelet 26., illetve a polg. törv. 172. § ának rendelkezése által megengedve lévén, alperesnek eme körülményre az általa elfogadott esküket ezen ítélet rendelkező részéhez képest az ebben meghatározott jogkövetkezmények megállapítása mellett megítélni és a pervesztessé válandó felet az 1868. évi IV. törvényezikk 251. §. értelmében a felmerült költségekben is marasztalni kellett. (1890. évi február hó 3-án, 13+7. szám alatt.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete oly változtatással hagyatik helyben, hogy alperes első sorban a neki saját személyében megítélt főesküt tartozik letenni, a Führer Sslig személyében megítélt eskü letételére pedig csak az esetben tartozik jelentkezni s azt a nevezettnek személyében le is lenni, ha alperes a neki magának megítélt főesküt le nem teszi. Magától értetik, hogy a mennyiben alperes a neki saját személyében megítélt fő-