Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

}Ó2 vált kivetés folytán befizetett adónak visszatérítését nem igényelheti. (1890. 4861. sz.) 15Oly esetben, midőn az illeték nem kötelezöleg bélyegjegyekben, hanem a jogügylet bejelentése mellett készpénzben való fizetés által is leróvható, a lerovás elmulasztása miatt nem az ill. szabályok 103. §-ában emiitett felemelt illeték, hanem az idézett szabályok 129. §-ában meghatározott bírság előírásának van helye. (1890. évi 5920. sz.) 16. Kisebb polgári peres ügyben felvett tanúkihallgatási jegyzökönyvek : bélyegmentesek. (1890. évi 6129. sz. a.) iy. Ha a bejegyzett jog értéke 100 forintot meghalad, a bejegyzési illeték még abban az esetben is fizetendő: ha annak értékalapjául — tekintettel a törvényszerű kikerekitésre — csak épen 100 frtot lehet venni. (1890. évi 6738. sz. a.) 18. Végrehajtási költséget megállapító végzés ellen intézett felfolyamodások: az ill. dijj. 13. tétel IV. 12. pont. 2. jegyzetében meghatározott bélyegilleték alá esnek. (1890. évi 6075. sz. a.) 19. Ha a csödnyitásnak vagyon hiány miatt hely nem adatván, az adós az iránt, hogy vagyonából semmit el nem titkolt, esküt tett, — az erről felvett eskületételi jegyzőkönyv bélyegköteles. (1890. évi 62 11. sz.) 20. Ha egy beadványban több halászjegy kiszolgáltatása kéretik, a beadványi bélyeg a kért halászjegyek számához képest rovandó le. (1890. évi 6645. sz.) 21. Oly katonatiszti házassági biztosíték kamatai után, mely a férj saját ingatlanaira lett bekebelezve, tökekamatadó nem jár. (1890. évi 7408- sz. a.)