Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

3^3 22. Ha a hagyatéki illeték fizetése alóli felmentés azon a czimen kéretik, hogy a kérvényező a megilletékezett hagyatékból mit sem örökölt: ez a kérvény nincs záros felebbezési határidőhöz kötve. (1890. évi 7674. sz. a.) 23Ha a végrehajtási zálogjogot nyert fél ebbeli jogát másnak engedélyezte, utóbb azonban, nem ugyan a bejegyzés ténye ellen irányuló, de a per érdemében érvényesített jogorvoslat folytán hozott birói ítélettel az engedményezett zálogjognak törlése hivatalból elrendeltetett, az engedményes terhére előirt bejegyzési illeték törlendő. (1890. évi 7345. sz. a.) 24. Hitbizományi javak örököse azon az alapon, hogy tulajdonképen csak haszonélvezetet örökölt, nem igényelheti azt: hogy az örökösödési illeték csak a hagyaték fele értékétől szabassák meg. (1890. évi 7272. sz.) 25Ha a vétel tárgyát oly házbéradó alá eső épület képezi, mely a vételt megelőző évben még felépítve nem lévén, ebben az évben házbérjövedelmet sem hozott, az adásvételi illeték nem a vétel évében volt bérjövedelem, hanem a vételár alapján fizetendő. (1890. évi 7440. sz. a.) 26 Ha a korcsmáros az italmérési adóbeszedési jogot is bérli, mindkét haszonhajtó foglalkozás után külön-külön rovandó meg III. oszt. ker. adóval. (1890. évi 8093. sz. a.) 27. A dologi kezes is jogosítva van az illeték ellen elévülési kifogást érvényesíteni. (1890. évi 7743. sz. a.) 28. A bordélyüzlet tulajdonosa, azon a czimen, hogy vendégeinek szeszes italokat is mér, nem rovható meg külön kereseti adóval. (1890- évi 7366. sz. a.)