Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

XVl só'ére mint okra lévén visszavezetendő, s ennélfogva mindhárom vádlott mint az egész cselekmény tettestársa jelentkezik: i Btk. 70. és nem a 308. $-ának alkalmazása forog fen 43. Súlyos testi sértés • ^ iu» 122 XXVI. FEJEZET. A lopás. 19. A tettesnek nagyobbfoku gonoszsága egyaránt érvényesül azon esetben, midőn a tolvaj tévesen bezárva hivén a véletlenül záratlanul hagyott ajtót, ezért mászik be a lopás elkövetése czéljából a magas kerítésen, valamint azon esetben is, midőn csakugyan be lévén zárva az ajtó, másképen, mint a kerítésen való bemászással nem képes bejutni az elkövetendő lopás színhelyéül kijelölt udvarba. Ennek folytán a bemászási minősítés megállapítandó azon esetben is, ha a bemászáskor az illető ajtó nyitva volt - ... -- jé 70. A váltó a létrejöttét megelőző ügylettől független, teljesen önálló kötelezettséget s a közforgalom tárgyát képező értéket állapítván meg: erre vonatkozólag nem áll, hogy csupán az elvállalt kötelezettség bizonyítéka lenne; mert a váltónak ezen imént kiemelt tulajdonságából folyik, hogy az forgalmi értéket képező ingó dolog s a büntetendő lopás megállapításának alkalmas objektumául szolgál. — Az, hogy vádlott a lopott váltót megsemmisíteni iparkodott, nem változtatja át cselekményét idegen dolog megrongálásának vétségére ... ... ... - . 199 XXVII. FEJEZET. A rablás és zsarolás. 36. A Btk. 350. §. szerinti zsarolásnál nem a követelés anyagi jogtalansága, hanem érvényesítésének jogtalan módon, erőszakkal vagy fenyegetéssel való foganatosítása képezi a büntetendő cselekményegyik ismérvét .-. ... ... ._ ... 110 43. Vádlott a panaszost botütések által arra kényszeritette, hogy ez maga a falhoz támaszkodva «eltürje» csizmájának lehúzását és elvitelét. E tényállás a kir. Curia szerint nem a rablásnak, hanem a Btk. 350. §-ában meghatározott zsarolás vétségének ismérveit juttatja kifejezésre.. ... ... ... Jtí-'-Jt: ... 122 90. A cselekményt oly fokú erőszak minősiti rablássá, a minővel a tettes mást saját physikai hatalmába ejtvén (vis absoluta), azt akaratának megvalósítására képtelenné teszi. — Az alkalmazott erőszakcsekély volta nem számitható be mint enyhitö körülmény. 265 XXIX. FEJEZET. Jogtalan elsaját tas. 26. A jogtalan elsajátításnak a Btk. 365. S'ában meghatározott vétsége nem záratik ki, s a cselekmény nem megy át a lopásba az által,