Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

XV eventualis, illetve conditionatus neme nem forog fen oly esetben, midőn vádlott előzőleg ugyan pénzt kért kölcsön az utóbb megölt egyéntől, s mikor ez azt megtagadta, eltávozott, de később vádlott ölési szándékkal ment vissza s a nélkül, hogy előbbi kérelmét ismételte volna, vagy egyéb követeléssel fellépett volna, elhatározását végre is hajtotta. — Ha valaki elhatározza, hogy azon esetben, ha az ölés szinhelyén más ember is lesz, ezt is megöli: ez nem feltételes elhatározást, hanem a cselekmény elkövetésére szolgáló alkalmat jelent, mert vádlott nem azon esetre határozta el az ölést, ha a második egyén valamely kivánságnak nem enged, hanem azért, nehogy ez az előbbi gyilkosságot felfedezze. — Ha ily körülmények közt a két megölt egyén egyikének pénzét az ölés után vádlott kikereste és elvitte, a gyilkosságon kivül rablás is megállapítandó-- ... — — — __- — _— —- 20289. A menekülő fatolvajra harmincz lépésnyiről seréttel való lövés: szándékos emberölés kísérlete. (Btk. 279.) ... ... —- 262. 99. Az erős felindulásban rögtön elkövetett szándékos emberölés esetében a Btk. 281. §-ának 2-ik bekezdésében megállapított büntetési tétel alkalmazandó, ha az erős felindulást az okozta, hogy a megölt személy a tettest vagy hozzátartozóit jogtalanul súlyosan bántalmazta vagy megsértette ; a törvénynek ezen vagylagos rendelkezéséből nyilván kitűnik, miszerint a súlyos bántalmazás fogalmához nem kívántatik, hogy a bántalmazás által egyszersmind súlyos testi sértés vagy egyáltalában testi sérülés okoztassék, hanem a súlyos bántalmazás fogalma alá esik minden tettleges vagy szóbeli bántalom, mely a fenforgott körülmények között alkalmas volt a felindulás oly magas fokának előidézésére, a mely az ölési szándék rögtöni elhatározásánál és a cselekmény végrehajtásánál az akaratszabadságot elhomályosítsa — ___ -_. ... — —- 288XIX. FEJEZET. A párviadal. 86. A Btk. 296. §-ának fenforgása esetében a 293. §. fenforgása, mint amannak mellőzhetlen előfeltétele már benfoglalva, illetőleg a törvény által a 296. §-ában ben értve lévén, az ítéletben külön megállapítás, tehát sem eszmei, sem anyagi bűnhalmazat tárgyát nem képezheti. — Ha a kir. ügyész oly esetben, midőn a kir. tábla az ily helytelen hivatkozást kijavítja, egyébként azonban az elsőfokú ítéletet helybenhagyja, felebbez a kir. tábla Ítélete ellen, daczára annak, hogy az elsőfokú Ítéletben megnyugodott: ezen irányban a felebbezés jogi alappal nem bír s visszautasitasitandó .... ... ... 253. XX. FEJEZET. A testi sértés. 12. Ha a sértő eredmény mindhárom vádlott közös akaratának és közös cselekvőségének okozata lévén, a közös és együttes okozás tehát mindhárom vádlott közös akaratára és együttes tevékeny-