Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

xiv bizonyitani akar, valósággal megtörtént-e vagy uem, illetőleg ugv történt-e meg, a mint azt a tanú által állíttatni törekszik. — Ha vádlott, habár egy büntető ügyben, illetve tgj tényre vonatkozólag, több egyént törekedett hamis tanuzásra reábirni, ezen cselekményeinek mindegyike magában véve a Btk. 222. S-^ban meghatározón hamis tanuzásra reábirás bűntettének tényálladékát állapítja meg..- ... ... ... ... ... ... ... ... 244 XIV. FEJEZET. A szemérem elleni büntettek es vétségek. 25. Megfertőztetés vádja alóli felmentés azon alapon, hogy a vádlott ellenében nem bizonyítható, miszerint ismerte a leánynak 14 évesnél fiatalabb korát ... ... _. ... ... 84 XVII. FEJEZET. A rágalmazás és becsületsértés. 44. A többek egységét képező igazgatóság épen ugy lehet rágalmazás vagy becsületsértés tárgya, mint bármely egyes személy. Minthogy az igazgatósági határozat egyéni felelősséget állapit meg, ebből következik, hogy annak alapján az igazgatóság nevében tett bűnvádi feljelentésnél egyáltalában nincsen kizárva az, hogy a határozathoz járult tagok ellen mindazok a jogok érvényesíttethessenek, a melyek az egyes vádlók ellenében a Btk. rendelkezései szerint helyet lóghatnak — ... ... — 125 XVIII. FEJEZET. Az ember élete elleni büntettek és vétségek. 21. Az ölési szándék fenforgónak tekintendő, ha vádlott a cselekmény elkövetésére éles, hegyes kést használt, azt az elhunyt melltörzsébe döfte, még pedig oly erővel, hogy a kés nemcsak a tüdőt szúrta át, hanem a döfés az útjában állott egyik oldalbordát is ketté metszette. — ... — — - — --- --- --- 6> 27. A ki a felügyeletére bizott kis gyermeket magára hagyja, ugy hogy az egy vizzel telt dézsába esik és belehal, gondatlanság által okozott emberölésben bűnös ... ... ... • --- — 89 46. Testvérnek megölése. — Btk. 279. S- --- — --- --- — — >32 71. Habár más ember megölésének előre megfontolás után elhatározott, praemeditált szándéka nem foroghat fen akkor, ha a tettes nem egyenesen a megölést határozta el, hanem arra csak feltételesen, az esetre tökélte el magát, ha az általa megtámadandótól függő valamely feltétel bekövetkezik, illetve be nem következik; midőn tehát a feltételezettség valódiságának esetében a vádlott akaratában épugy benfoglaltatik a megtámadandónak életbenhagyása, valamint ennek ellenkezője, vagyis szándékos megölése: mindazonáltal vádlott szándékának ezen feltételezett volta, a dolus