Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

252 főösszegként a keresetlevélben kitett 7708 frt 8 kr. leltári érték megítélendő. E főösszegnek egészben leendő megfizetésére azonban alperes azért nem volt kötelezhető, mert abból 3000 frt vételártörlesztés kifizetését a 4., 5., 6. sz. nyugtákkal igazolván, felperes sem a fő-, sem a többrendbeli kiegészülő tárgyalások folyamán nem volt képes megdönteni azon alperesi érvelést, hogy ez összeg a czég vagyonába befolyt és hogy különféle tartozásokra és szükségletekre fizettetett, azaz hogy a czég, illetőleg a hagyaték és igy közvetve a csődtömeg javára fordíttatott. Nevezetesen a kir. Curia feloldó határozata következtében 1888. évi június 20-án 73+2. sz. a. tartott könyvvizsgalat alkalmával a szakértők egybevágó véleménye és a bár hiányosan vezetett, de az üzleti bevételek és kiadások sorrendje, ideje és jogczime tekintetében elégséges felvilágosítást nyújtó kereskedelmi könyvek teljesen szilárd alapot szolgáltatnak azon birói meggyőződésnek, hogy ama 3000 frtnyi vételárrészlet a hagyatéki vagyont képező üzletbe tényleg befolyt. Ez az X. a. pénztári naplókönyv 407., 410 és 418. lapjain levő bejegyzésekből pontosan kitűnik, sőt a szakértők véleményéből, de a felhozott pénztári napló idézett és azokat követő lapjainak megtekintéséből az is nyilvánvaló, hogy ama 3000 frt fel is használtatott és pedig legnagyobbrészt üzleti és azzal összefüggő czélokra, nem záratván ki azonban a háztartás és más czélokra való fordítás sem. Ennélfogva, mellőzve a felperesi csödtömeggondnok által a f. évi 1776. sz. jegyzőkönyvben előadottak támogatására fl. a. mellékelt és a szóban forgó kérdés tisztázásához mivel sem járuló bizonyítványt, a fenti 7708 frt 8 kr. főösszegből e 3000 frt levonandó és a maradék 4708 frt 8 kr. tőkekövetelésben, mint az áruk és felszerelések becsérték-hátralékában felperes javára alperes elmarasztalandó. Ezeken kívül levonandó volt ez utóbbi marasztalási összegből és az alperes által jelen per során elleniratileg viszonkeresetbe vett kártérítési követelésből az ezennel részére megítélt 1159 frt 12 krra rugó kárösszeg is. E kártérítési viszonkövetelés azért volt megítélendő, mert a 8—19. és 21—26. sz. a. mellékelt és felperes csődtömeg által