Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

227 ezen alperesi állítás igazolása iránt kihallgattatni kért K. János, Cs. József és K. János tanuk azt vallották, hogy a kereseti követelést előttük és K. István Mikos vöje előtt felperes jogelőde elengedte, mig a szintén tanuként kihallgattatni kért K. István Mikos vője saját vallomása szerint, a követelés elengedésénél jelen nem volt, azt csak az előbb emiitett három alperesi tanutói hallotta, azon körülményről pedig, hogy miként jutott a kereseti követelés alapjául szolgáló kötelezvény birtokába felperes, alperesi tanuk mit sem tudnak. Ily körülmények közt, minthogy a három előbb emiitett alperesi tanú egybehangzó vallomása szerint a követelés elengedésénél K. István Mikos neje is jelen volt, holott azt ezen tanú vallomása megczáfolja, már magában ezen tanú vallomása, de meg azon körülmény, hogy az alperesileg hivatkozott s felperes részéről kifogásolt három első tanú saját beismerése szerint is a nejével felperessel gyűlölködésben és e miatt jelenleg különválva is élő alperes férj gyakori társaságában voltak, aggályossá teszi ezen három tanú vallomását, miért is vallomásukat az ítélet hozatalánál figyelembe venni nem lehetett; ennélfogva alperest a felperesileg hivatkozott, bár alperes részéről ellenséges viszony miatt kifogásolt, de nem igazolt tanúvallomások alapján a kereseti kérelemhez képest marasztalni kellett. (1889. évi július hó 2-án 4667. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével elutasítja. Indokok : Felperes mint anyjának örököse kívánja az alperes által adósi minőségben kiállított, az iratokhoz B. a. eredetiben csatolt kötelezvényt tőle elváltán élő férje, az alperes ellen érvényesíteni, ki azzal védekezik, hogy örökhagyó neki ezen tartozást elengedvén az már fen nem áll. Alperes az elengedés tényét K. János, Cs. József és K. János tanuk vallomásával igazolta is, s e tanuk vallomása alapján felperest el kellett utasítani keresetével, mert ezen, a jogelőd tényeire alapított kifogás felperes kereseti jogát megszünteti akkor is, ha felperes ezen cselekvő követeléshez élők közti átruházás utján jutott volna. Felperes kifogásolta a tanuk vallomását, állítólagos ellenséges viszony indokából, de az e részben felmerült összes bizonyítékokat egybevetve, nincs kellő ok arra, hogy ezen három eskü alatt kihallga15*