Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

169 1885. évi nov. 27-én megtartott felszámolás alkalmával, tehát a csődnyitástól (1885 jul. 22.) számított 6 hónapon belül, felperesek bejelentett követelését azon az alapon, mert a hitelezők kijátszására kötött ügyletből ered, tehát a csődhitelezőket illető megtámadási jog alapján kifogásolta, s erről felperesek jelen volt képviselőjük által ugyanakkor tudomást szereztek : a kifogás ezzel kellőleg és kellő időben meg volt téve s a felperesek által a 6 hónap eltelte után megindított perben hatályosan fel volt hozható. Az ügy érdemében pedig a megtámadásnak ez esetben helye van, mert a csödtörv. 28. §. 3. pontja értelmében a házastárs részére történt ajándékozás s a hozomány biztosítása, a mennyiben a csődnyitást megelőzőleg két éven belül történt, feltétlenül megtámadható, tekintet nélkül arra, hogy a szándék a hitelezők kijátszására irányult-e vagy sem ? s hogy a házastárs tudomással birt-e e szándékról vagy sem ? kivételnek csak annyiban lévén helye, a mennyiben a hozomány kiadása vagy biztosítása a törvény vagy a fenebbi határidő előtt keletkezett szerződési kötelezettség alapján történt. Tekintve tehát, hogy P. János törvénynél fogva nem volt kötelezve, hogy neje hozományát a házasság fenállása alatt biztosítsa ; oly régibb szerződés létezését pedig, mely öt erre kötelezte volna, felperesek a per során maguk sem vitatták, s felebbezésben erre nézve elkésetten felhozott állítás figyelembe nem vehető; tekintve továbbá, hogy felperesek azon állítása, mintha nem az A. a. szerződésnek, hanem az abban idézett 1883 jul. 19-iki szerződésnek kelte volna az irányadó, semmi alappal sem bir, mert ez utóbbi szerződés nem a közadós nejének hozománya iránt, hanem P. Józseffel a közadóst illető ingatlanok tulajdonjoga iránt köttetett: az A. alattiban foglalt ügylet, még ha a szerződő felek jóhiszeműsége s az állítólagos hozomány valósága igazolva volna is, a csödtörv. 28. §. 3. pontja értelmében a csődhitelezökkel szemben hatálytalan. Nem áll felperesek azon ellenvetése, hogy ö velük mint harmadik személyekkel szemben a megtámadási jog nem gyakorolható; mert eltekintve attól, hogy az anyjuk által részükre kiállított engedmény ugyanazon A. a. szerződésnek egy részét képezi, a mely meg van támadva, hogy e szerint fel-