Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

'7° peresek nem mint jogutódok, hanem mint a megtámadott alapügylet részesei jelentkeznek, a megtámadás a csödtörv. 35. § 2. pontja értelmében ellenük mint jogutódok ellen is feltétlenül helyt fog. A csödtörv. 35. §-a 2. pontja szerint ugyanis a megtámadási jog a jogutód ellen is gyakorolható, ha a jogutód a 28. §. 2. pontja alatt érintett személyek közé tartozik és igazolni nem képes, hogy a szerzés idejekor tudomással nem birt azon ténykörülményekről, melyek miatt a jogcselekmény az ö jogelőde ellen megtámadható lett volna. E rendelkezés (a 35. §. 1. pontjától eltéröleg) a 27., 28., 29. §-ai valamennyi pontjára vonatkozik ; ha tehát az alapügylet a 28. §. 3. pontja alapján esik megtámadás alá, mely pont szerint a megtámadásnak a jó- vagy roszhiszemüségre való tekintet nélkül helye van, akkor a 28. §. 2. pontjában felsorolt személvek közé tartozó jogutód ellenében is helyt fog a megtámadás, hacsak ez azt nem igazolja, hogy azon tényálladékot nem ismerte, mely a 28. §. 3. pontja szerint az ügylet megtámadhatóságát megállapítja; azaz hogy nem tudta, hogy az alapügylet házastárs részére tett ajándékozást, vagy hozomány biztosítását tárgyazta; ellenben a jogutódnak egyébkénti jó- vagy roszhiszemüsége teljesen közömbös. Minthogy pedig felperesek, kik az A. alatti okiratot mint a szerződő felek maguk is aláírták, nagyon jól tudták, hogy ezen okiratban hozomány biztosításáról van szó, tehát azon körülményt, hogy az ügyletet a 28. §. 3. pontja alapján megtámadhatóvá teszi, az engedmény megszerzésekor ismerték, a megtámadási jog ellenük mint a közadós gyermekei ellen a 35. §. 3. pontja értelmében feltétlenül gyakorolható. Az A. alatti okiratban foglalt ügylet hatálytalanítása nem zárná ugyan mág ki, hogy felperesek mint anyjuk engedményesei annak egyéb bizonyítékokkal igazolandó hozományi követelését az általános csődtömeg ellen érvényesítsék, mindazonáltal felperesek keresetükkel ezen irányban is el voltak utasitandók, mert habár a kihallgatott tanuk, s nevezetesen H. József, M. Mihály és B. Ferencz vallomásából kitűnik, hogy felperesek anyjának ingó- s ingatlan vagyona volt, s e tanuk általánosságban azt is vallják, hogy a közadós neje vagyonát a saját birtokába ruházta,