Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

128 jár. rru-g fizetésé re kötelezte, helybenhagyja ; a viszonkereseti követelésnek azon felüli 60 frtnyi része tekintetében azonban megváltoztatja, s alperest viszonkövetelésének e részével elutasítja. Indokok: Az első bíróság Ítéletét, a mennyiben felperest keresetével elutasította, s alperes részére a részvények vételéből s eladásából felmerült 920 frt követelést s 60 frtnyi bizományi dijat megállapított s ehhez képest 212 frt megfizetésére kötelezte, az első bíróság által erre nézve felhozott okokból és még azért hagyta helyben, mert felperes azt, hogy közötte és alperes között bizományi viszony állott fen, keresetében önmaga beismerte ; mert alperesnek mint bizományosnak jogaira s az ezen viszonyból felperes ellen felmerült követelésének érvényesithetésére az a körülmény, hogy felperes a megbízásokat minő czélból s nevezetesen hogy tőzsdei üzérkedés czéljából adta-e, semmi befolyással nincs; mert habár értékpapírokra vonatkozó távirati megbízások haladéktalanul teljesitendők, alperes az 1887 decz. 26-án 200 darab Unió részvény vételére nézve felperestől nyert megbízást tekintettel arra, hogy a távirat kelte napján mint karácsony másodnapján a tőzsdei forgalom szünetelt, 1887 decz. 27-én délelőtt kellő időben teljesítette; mert a bizományos feladata lévén, hogy a megbízója részére megveendő értékpapírokat ott keresse, a hol kaphatók, alperes azon eljárása, hogy a kérdéses részvényeket a bécsi tőzsdén vétette meg, kifogás tárgyát nem képezhette ; mert felperes azon ténye, hogy az ügyletet mint nem az ö részére kötöttet visszautasította, egyúttal a részvényekkel való rendelkezés megtagadását foglalván magában, alperes a kt. 272. §. 2. pontja alapján jogosítva van a részvényeket a kt. 347. §. értelmében a tőzsdei folyó árban szabad kézből felperes rovására eladni. .Mert a részvényeknek J. W. bécsi bankár utján történt vétele s eladása a nem kifogásolt 5., 14., 16. és 1 y/. a. levelekkel igazolva lévén, azzal szemben azt, hogy ezen ügyletek nem effectiv, hanem színleges ügyletek voltak, felperes tartozott volna igazolni ; mert az a körülmény, hogy alperes a megbízás teljesítését tárgyazó 67. és 77. alatti tudósitásában eladóként egy harmadik