Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

127 Miután pedig felperes a vétel tárgya iránt, a vett értesítés után nemcsak nem rendelkezett, de sot a vételt, habár miként most kimutattatott, jogtalanul vissza utasítván, ezzel kijelentette, hogy rendelkezni nem is akar: alperes a ker. tör. 372. §. értelmében a részvényeket a legközelebbi alkalommal eladni jogosítva volt. Minthogy végre felperes nem a vételi s eladási ügylet megkötését, hanem csakis a részvények tényleges átvételét s átadását tagadja, de különben is vétel s eladás a 16V. és 17V. a. eredetben csatolt, felperes által nem kifogásolt levelekkel igazolva van, minthogy a vételi s eladási ár között felperes hátrányára a 23V. és 24V. alatt csatolt hivatalos árfolyamjegyzékek szerint mutatkozó s felperes érdekében alperes által fedezett darabonkénti 4 frt 60 kr. s igy összesen 920 frtnyi árkülönbözetet a fentebb kifejtettek értelmében s tekintettel a kt. 377. §-ára felperes alperesnek megtéríteni tartozik, alperes tehát felperest ugy ezen 920 frttal, mint a kt. 377. és 284. §. értelmében megillető bizományi dij fejében felszámított 120 frttal s igy összesen 1040 forinttal jogosan terhelte meg: annálfogva ezen 1040 frtnak a kereseti könyvkivonat «követel» rovatába való felvétele következtében felperes hátrányára s alperes javára végeredményképen mutatkozó 272 frt viszonkereseti tőke s jár. megfizetésére felperest kötelezni, ellenben ugyanöt keresetével elutasítani kellett. Nem vehető figyelembe felperes hivatkozása arra, hogy a csupán tőzsdei árkülönbözetre irányzott ügyletekből felmerülő követelések rendes biróság előtt nem perelhetők, mert eltekintve attól, hogy a jelen perben az, hogy a 200 darab «Unio» részvény megvétele csupán árkülönbözetre irányzott ügylet volt, kétségtelenül bebizonyítva nincs, a kérdéses vételnél felperes és alperes nem mint vevő s eladó állottak egymással szemben s alperes annak alapján nem is árkülönbözetet, hanem az általa felperes helyett s érdekében teljesített kiadás megtéritését, részben bizományi dijat követel felperestől, ezekre pedig, habár árkülönbözeti ügyletre vonatkoznának is, mint attól különböző jogalapon nyugvókra a fentebb érintett hivatkozás nem alkalmazható. (1888. évi decz. 3-án 47938. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság Ítéletét, a mennyiben felperest keresetével elutasította s alperes részére 212 frt s