Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)
57 gálja; az alperes és felperes utazó ügynöke között létrejött megállapodást pedig a kihallgatott tanuk határozottan bizonyították; továbbá mert az ügynökkel történt megállapodáshoz képest alperes az 5. sz. alatti teheráru szállitó-levél szerint a két hordó bort csak 1887. évi július 22-én vévén át, a felperes által is beismert 1887. évi augusztus 6-án eszközölt rendelkezésre bocsá-. tás, tekintettel azon körülményre, hogy a bor C. vasúti állomásról R.-be volt szállítandó és igy a kellő megvizsgáláshoz a bornak megülepedése, ehhez képest pedig megfelelő idő volt szükséges, elkésettnek nem tekinthető ; végre mert ezen rendelkezésre bocsátás folytán felperes tartozott volna bizonyítani, hogy a küldött bor a törvényes kellékeknek megfelelt, e részbeni kötelezettségének azonban felperes nemcsak eleget nem tett, sőt a vegyészeti vegyelemzésből, valamint a kihallgatott szakértők véleményéből az tűnik ki, hogy a bor nem valódi tiszta bor és használhatatlan, a mint azt a budapesti kir. tábla indokolásában helyesen fejtette ki. Az alperes által támasztott viszonkereseti Összegből 7 frt io krra nézve alperest a budapesti kir. tábla Ítéletének megváltoztatása mellett feltétlenül kellett elutasítani, mert alperesnek saját 3. sz. a. okmánya szerint a 17 frt 10 kr. vegyelemzési költség tőle utánvét mellett vétetett meg és ezen vegyelemzési költség alperesnek a másodbiróság által feltétlenül megítéltetett ; ha tehát alperes a neki a postán tőle utánvett 7 frt 56 kr. összegre megítélt becslő-esküt leteszi, részére csak a posta-vitelbér 46 kr. volt megítélhető ; míg alperes a kétszer felszámított vegyelemzési költségből 7 frt 10 kr. viszonkeresetével elutasítandó volt. 18. Eskü általi bizonyítás, ha a felek egyikének sincs közvetlen tudomása ? (1890 ápril 24-én 9825. sz. a.) A liptó-ujvári kir. járásbíróság: Ruzsiák János ügyvéd által képviselt L. P. Mihály felperesnek, — Stiegler Kálmán ügyvéd által védett L. P. János és társai alperesek elleni 100 frt iránti perében itélt: