Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)

32 670 kamatait feltétlenül, ha pedig felperes a becslőesküt leteszi, hogy a kereseti szegzárd-parásztahegyi szőlő 1873. évben az A. a. egyezség kötésekor és 1879. évben T. István halálakor megért 500 frtot, akkor még 140 frtot is megfizetni. Indokok: Az A. alatti atyafiságos egyezséget alperes valónak ismervén, mindaddig, mig meg nem czáfoltatik, valónak veendő annak egész tartalma, igy az is r. hogy a szegzárdparásztahegyi szőlő felperes részére az apa halála után, annak hátramaradandó örökségéből köteleztetett, mit megerősít egyrészről az, hogy felperesnő egyezségi osztálybeli részének kiadására nem az apa, hanem a fitestvér kötelezte magát, másrészről azon kitétel is, hogy felperesnek 50 frtot a szerződés aláírásakor köteleztetett kifizettetni; 2. valónak veendő az is, hogy a szegzárd-parásztahegyi szőlő az A. a. egyezkedéskor megvolt, mert ennek természetben tulajdonába való átbocsátására kötelezte magát felperes fivére stb. (1888 április 6-án, 4538. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbiróság Ítéletét az egész megelőző eljárással együtt megsemmisíti s a kir. járásbíróságot utasítja, hogy a keresetlevelet felperesnek adja vissza. Indokok: Tekintve, hogy a kereset az A. alatti szerződésen alapuló örökségi osztályrész iránt támasztatott, az örökösödési perek pedig az 1868. évi LIV. tcz. 37. §-a szerint pedig akkor is, ha azok szerződésből származnak, a törvényszékek hatáskörébe utaltattak s annak utolsó bekezdése szerint azok az egyes-birák hatásköréből határozottan elvonattak; s minthogy a külön ügybirósághoz utalt ügyekben a törvény által megállapított illetőségtől eltérésnek helye nincs: a neheztelt ítélet az 1881. évi LIX. tcz. 39. §-ának cj pontja alapján megsemmisítendő volt. (1888 deczember 20-án 22,358. sz. a.) A kir. Curia: A másodbiróság neheztelt végzése megváltoztatik és a kir. itélö tábla az ügy érdemleges elintézésére utasittatik. Indokok: Mert felperes keresetében nem követel örökség vagy osztályrész megállapítását, hanem az alperessel kötött osztályos egyezség teljesítését; ezen kereset tehát örökösödési kereset jellegével nem birván, a kir. járásbíróságnak, különben kifogás tárgyát nem képezett illetősége nem volt leszállítható.