Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)
21 hetik. Az elvont haszon, illetve kár mennyiségének megállapításánál azonban felperesnek azt a számítását, hogy mivel a kocsmáltatási jogot a község évi 300 írtért adta haszonbérbe, alperesek az I. rendű alperes által jogtalanul gyakorolt bormérés időtartamára azaz 11 hóra és 3 napra az évi 300 frt bérösszegből aránylag eső 275 frt 83 krajczárban marasztaltassanak, alapul elfogadni nem lehetett. Mert felperes nem is állította, hogy I. r. alperes által gyakorolt bormérés folytán a község kocsmáltatási jogából származó haszon teljesen megszűnt s a kocsmáltatási jogot haszonbérlője által tovább ne gyakoroltatta volna. A szakértők által tehát az a ténykörülmény volt megállapítandó, hogy az I. rendű alperes által gyakorolt bormérés folytán felperesnek mennyi kár okoztatott. Mivel pedig a kár menynyiségét a szakértők többsége 165 frtban, I. r. alperes szakértője pedig 100 frtban állapították meg : ezen vélemények figyelembe vétele mellett, az egy évi elvont hasznot az évi 300 frt béröszszeg felében, 150 forintban bíróilag is megállapítani, és ezen 150 írtból a jogosulatlan bormérés tartamára, n hóra és 3 napra eső 138 frt 73 krban I. r. alperest marasztalni, az azonfelül követelt 137 frt 8 kr. és járulékaira nézve ellenben felperest keresetével I. r. alperes irányában is elutasítani kellett. II. rendű alperes a kereset terhe alul egészben felmentendő volt, mert a kereset jogalapját I. r. alperes jogosulatlan bormérése folytán származott kár képezte, a haszonbérösszeg nem fizetése iránti kereset tehát per tárgyául nem szolgálhat, s azzal össze nem zavarható. A perköltségekben I. r. alperes marasztalandó azért volt, mert a kárösszeg megállapítása a szakértők véleményétől lévén függővé téve, a követelés leszállítása az egyébként helyes jogalap mellett a perköltségek kölcsönös megszüntetésére indokul nem szolgálhat, stb. (1889 márczius 12. 968. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla az elsőbiróság ítéletét a tekintetben, hogy felperes II. r. alperes elleni keresetével elutasittatott, helybenhagyja; egyéb részeiben azonban megváltoztatja, felperest keresetével I. r. alperes ellen is elutasítja, a perköltséget pedig peres felek között kölcsönösen megszünteti. Indokok: A felperes kereseti joga ellen emelt alperesi ki-