Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)

363 bérértékek után külön-külön szabandó meg. (1889. évi szeptember 30-án, 11625. sz. a.) 140. Ha az állami hatóság és magánfél között külön-külön létrejött építkezési és áruszállítási szerződések alapján felvett összegekről egy nyugta állíttatik ki, a kétrendbeli önálló jogügylet utáni fokozatos illeték külön-külön az egyes szerződések alapján felvett összegektől jár, a nyugtailleték ellenben az egész felvett összeg alapul vételével fizetendő. (1890. évi 1446. sz. a.) 141. A vizjogról szóló 1885. évi XXIII. tcz. 190. §-a alapján hozott alispáni (polgármesteri) határozatok ellen intézett felfolyamodások és az azokhoz csatolt meghatalmazások bélyegmentesek. (1890. évi 173 1. sz. a.) 142. A felek által tett önkéntts részletfizetés az elévülést nem szakítja meg. Az a körülmény, hogy végrehajtási költség előírása elrendeltetett — egyéb adat hiányában — nem tekinthető elegendő bizonyítéknak arra nézve, hogy a szorgalmazás és behajtás tényleg foganatosíttatott is. (1890. évi 807. sz. a.) 143. Az ill. dijj. 89. tétel I. B. 2. a) pontja értelmében a részvényektől fizetendő fokozatos illeték alapjául: a névérték szolgál. (1889. évi 11,413. sz. a.) 144. Az ev. ref. egyházak lelkészei és tanítói által haszonélvezett javadalmak után abban az esetben, ha az emiitett haszonélvezők illetékegyenérték-mentességben részesülnek, az egyháztól sem lehet illeték-egyenértéket követelni. (1889. évi 10,624. sz. a.) 145A tagok kölcsönösségére alapított leánykiházasitó egyletek is tartoznak a biztosítási ügyletekkel foglalkozó intézetekre nézve az 1883. évi VIII. tczikkben meghatározott illetékeket fizetni.