Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)

i68 tében bűnösöknek kellett kimondani. A büntetés kiszabására nézve T. Bertalan irányában fiatal kora, s azon megállapitható körülmény, miszerint a bűntettben való részvételre korosabb sógora által ösztönöztetett, a Btk. 91. § a alkalmazására aiapul szolgáló enyhitö okul vétetett s irányában a büntetés ehhez mérten szabatott ki. (1890 január 31-én 860. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatja, s L rendű vádlott N. Györgyöt az ellene emelt vád terhe alól felmenti; II. rendű vádlott T. Bertalan a Btk. 279. §-ába ütköző szándékos emberölés bűntettében, s a 333. §-ába ütköző s a 334. §. szerint minősülő lopás vétségében mondja ki bűnösnek, s ezért a Btk. 279., 289., 341., 96., 98. és 91. §-ok alapján összbüntetésül tiz évi fegyházra Ítéltetik. Indokok: N. György vádlott tagadása ellenében a leglényegesebb terhelő adatot II. r. vádlott T. Bertalannak az elsőbirósági ítéletben részletezett azon vallomása képezte, melyet a csendőrség és a vizsgálóbíró előtt előadott, ezen vallomását azonban két izben különböző időkben tartott végtárgyaláson visszavonta, állítván, hogy N. György vádlott ártatlan és L. Antal megölésében részes nem volt. Igaz ugyan, hogy az ítélet hozatala alkalmával tartott végtárgyaláson ismét az első izben tett vallomását megerősítve, terhelöleg vallott I. r. vádlott ellen, de ezen vallomása épen azért, mert az előbbi végtárgyaláson tett elöadásávál ellenkezik, megbizhatlan és aggályosnak tekintendő, s igy arra marasztaló Ítéletet fektetni nem lehet. A bűnügy folyama alatt L Antal Gr. Jakab korcsmájában együtt jelen volt I. és II. rt vádlottal a bűntett végrehajtása előtt, mit különben N. György maga is beismer, s hogy ez alkalommal L. Antal dicsekedett is, hogy neki pénze van, s ezt N. György hallotta, sőt L. Antalné és L. János azt is bizonyítják, hogy L. Antalnak közel 50 frtja csakugyan volt s a 74. sz. alatt csatolt térrajzban feltüntetett távolságokat figyelembe véve nincs kizárva a lehetősége annak, hogy N. György a vádbeli cselekményt este 8 órakor végrehajtva 10 órakor már Cs. községben ott lehetett R. Sándornál, mi több tanúval igazoltatott, mindezen körülmények azonban csakis gyanujeleket képeznek s elitéltetésre annál kevésbé elegendők, mert a vizsgálat és a végtárgyalás semmi támpontot sem nyújt